Egy okosház, életkortól függetlenül, könnyebbé teszi a benne élők mindennapjait. Számos, otthon elintézendő feladat válik egy csapásra gyerekjátékká. De most lássuk csak, mit is jelent ez egy kisgyerek számára.
Gergő az ébresztőóra kedves dallamára ébredt. Előző este elég nehezen aludt el, mert az iskolában egy nehéz matekdolgozat várta. Bár jó tanuló volt, minden hasonló megmérettetés előtt úgy érezte, hogy nem tud semmit. Egy pillanatra az is megfordult a fejében, milyen jó lenne egyszerűen tovább aludni, és megszökni a dolgozat elől. Az okosház azonban máshogy gondolta: az automatizmus a beállított időben elvégezte reggeli teendőit: felhúzta a redőnyöket, feljebb kapcsolta a fűtést, és megkezdte a szellőztetést, így Gergő kénytelen volt kimászni az ágyból.
Közben két kisebb testvére is felkelt; hallotta a hangjukat a másik gyerekszobából. Meg akarta előzni őket a fürdőben, hogy reggeli előtt még belepillanthasson a matekfüzetébe. Szerencsére nem tartott sokáig a készülődés, hiszen a csapot megnyitva egyből jött a meleg víz, nem kellett várni; a rendszer ugyanis folyamatosan langyosan tartotta a reggeli órákban, amikor szokatlanul nagy volt a forgalom a fürdőszobában.
Miután felöltözött, lement reggelizni; mivel minden gondolata a matekdolgozat körül forgott, elfelejtette lekapcsolni a villanyt a szobájában. Az automatizmus szerencsére erről is gondoskodott: passzív szobahasználat esetén egy kis idő eltelte után leoltotta a bekapcsolva maradt világítást. Reggeli után elindult az iskolába. Az első órája a matek volt, így gyorsan letudta a dolgozatot, ami jól sikerült. A nap többi része így nyugodtan telt.
Ez is érdekelhet
Fél kettő körül ért haza. Szülei még dolgoztak, testvérei pedig az óvodában voltak, így egyedül volt a házban. Mivel kulcstartóján ott fityegett a riasztó kikapcsolásához szükséges azonosító címke, a rendszer pontosan tudta, ki érkezett haza, így Gergő igényei szerint hajtotta végre a különböző előre beprogramozott feladatokat: felhúzza a redőnyöket a megadott helyiségekben, és felkapcsolta a fűtést. Hogy kellemesebben teljen az ebéd, a fiú a mobiltelefonja segítségével kiválasztott a zenetárból egy számot, és máris szólt a zene a fali hangszórókból.
Miután megette az előző napi vacsoráról maradt sült csirkét, bement a nappaliba – a zene ide is vele tartott: a „követés üzemmódot” bekapcsolva a mozgásérzékelők észrevették, hol mozog a felhasználó, és ott kapcsolták be a zenét, a használaton kívüli helyiségekben pedig kikapcsolták. Épp a szobájában dolgozott a házi feladatán, amikor a fali hangszóróból édesanyja hangját hallotta – a rendszer nemcsak a magnót, hanem a házitelefont is helyettesíteni tudta. Lement, hogy üdvözölje, és amíg az anyja a vacsorát készítette, illetve a táblagépére telepített iNELS Home Control applikáció segítségével néha ránézett a hátsó kertben játszó kicsikre, beszámolt neki a matekdolgozatról.
Vacsora után a család a moziszobában gyűlt össze. Ma este rajta volt a sor, hogy filmet válasszon. Mivel kistestvéreire is gondolni kellett, beleegyezett, hogy egy mesét nézzenek. Mire vége lett, eljött a lefekvés ideje: a fűtés már alacsonyabb fokozatra váltott, a redőnyök lehúzódtak, és a folyosón bekapcsolt az éjszakai világítás. Gergő elégedetten feküdt le – és ezúttal azonnal el is aludt.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal