Sokan hiszik, hogy a villamos árammal való fűtés drága, pedig gyakran jelent alternatívát a földgáz alapú fűtéssel szemben. Az első elektromos hőtárolós padlófűtést – kizárólagos fűtési megoldásként – szüleim lakóházába építettük be 1983-ban. Azóta is kifogástalanul, gondozásmentesen üzemel. Saját családi házunk 10 éve, irodánk 7 éve üzemel hasonló megoldással.
Mint sokan mások, akik történetesen most építkeznek, kerestük azokat a megoldásokat, amelyek a beruházási költségeket – ennek érdekében a teljes kivitelezést magunk végeztük el – valamint a hosszú távú üzemelési költségeket ésszerű mértékben csökkentheti.
Mi is az elektromos hőtárolós padlófűtés?
Képzeljünk el a vizes padlófűtési rétegrendet némi módosítással. Mivel a hőtároló betonréteg a nap 24 órájában hasonló hőmérsékletű, célszerű alá a szokásosnál vastagabb (10–15 cm) hőszigetelést alkalmazni a talaj felé történő hőveszteség csökkentése érdekében. A betonréteget – a megfelelő tárolókapacitás biztosítására – 10–12 cm vastagra készítjük. A fűtőkábelt a beton közepére, kígyóvonalban kell lefektetni. A betonra jellemzően járólap, a hálószobákba padlófűtéshez alkalmas laminált padló, esetleg parketta kerülhet. A sűrű kábelezés tökéletesen elosztja a meleget a padló felületén, és a termosztátok segítségével a szabályozás helyiségenként megoldott.
A vastag betonréteget kizárólag csak éjszakai – kedvezményes tarifájú – árammal fűtjük, amely azonban az egész nap – a tárolókapacitása miatt – meleg marad. Az alulról, a nap 24 órájában egyenletesen érkező meleg – a radiátoros fűtéshez képest – magasabb komfortérzetet, egyenletesebb hőelosztást okoz, 1–2 Celsius-fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is. Ez azt jelenti, hogy az energiafelhasználás is csökkenni fog körülbelül 10 százalékkal.
A fűtőkábelek mozgó alkatrészt nem tartalmaznak. Élettartamuk gyakorlatilag megegyezik a falba épített rézvezetékével. A hőtárolós fűtés bárhol alkalmazható, ahol rendelkezésre áll – vagy kérhető – az úgynevezett vezérelt („éjszakai”) áram, legyen az iroda, lakás, műhely vagy sportcélú épület.
Sokan félnek a fűtött padló magas felületi hőmérsékletétől, és az ebből esetlegesen származó egészségügyi ártalmaktól. A félelem jogos, mert a sok, tervezés nélkül – „így szoktuk” módon – megvalósított vizes padlófűtés bizony okozhat problémát. Akkor most kavarja – a padlófűtés a port – vagy nem kavarja? Tesszük fel a kérdést egy kicsit Rejtő Jenőt utánozva. A véleményem: igen kavarhatja, de csak a rosszul tervezett vagy kivitelezett padlófűtés, amelynek hőmérséklete az alulméretezés miatt indokolatlanul és egészségtelenül magas.
A hőtárolós fűtés az alacsony felületi hőmérsékletű fűtőkábelek szakaszos működése útján valósul meg. A padló felületi hőmérséklete a nap folyamán közel azonos, hiszen a vezérelt megtáplálás nem egyhuzamban, hanem napi 4–5 szakaszban történik. Saját lakásunkban már 10 éve 24–25 Celsius-fokos padlóhőmérséklet biztosítja a kellemes, 21–22 Celsius-fokos szobahőmérsékletet. A padló tehát egészséges hőmérsékletű.
A vezérlés
Igazán komfortos megoldás az, amikor minden helyiségbe egy-egy padlóhőmérséklet-érzékelős termosztátot helyezünk el. A lakó beállítása alapján ezek gondoskodnak a szobánként eltérő hőigények kielégítéséről. A termosztát segítségével az adott helyiség teljesen ki- vagy egymagában be is kapcsolható.
Folytatás facebook-kal
Folytatás Google-lal