Számos fűtési megoldás közül választhatnak azok, akik tudatosan tervezik meg otthonaikat, figyelembe véve a bekerülési költségeket, megtérülési időt és a környezetre gyakorolt hatásokat.
Annak ellenére, hogy a földgáz korábban kifejezetten népszerű tüzelőanyagnak számított Magyarországon, ma már sokan döntenek inkább egy levegő-víz hőszivattyús vagy egy inverteres klímás fűtés mellett, sok esetben napelemmel kiegészítve. Ennek egy 2021-től érvényes szabályozás is kedvez, miszerint a jövő évtől minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani.

Megújuló energiaforrás
Szerencsére sokak számára egyértelmű, hogy a fatüzelés is a megújulók közé sorolható alacsony környezeti terheléssel járó energiaforrás, ezért jó választás az előírt arány megszerzésére. A ropogó tűz látványa, a sugárzó meleg romantikája, szolgáltatóktól való függetlenedés és nem utolsó sorban a környezettudatosság egyre népszerűbbé teszik a fatüzelésű kandallókat és kályhákat hazánkban.
A napjainkban épülő házakba egyszerűen integrálható egy olyan kandalló vagy kályha, amely gondosan illeszkedik a bonyolult gépészeti rendszerekhez, és remekül egészíti ki a kényes épületklímát.

Igényekhez igazodva
Mivel nagy általánosságban elmondható, hogy otthonaink egyre jobban szigeteltek, jóval kevesebb energia szükséges ahhoz, hogy a téli napokon komfortosan érezzük magunkat a nappalinkban.
Az egyre csökkenő hőszükséglet azt eredményezi, hogy a korábbi, kizárólag légfűtés elvén működő kandallók helyett – melyek a forró levegő áramoltatásával egyszerre nagyobb hőmennyiséget keltenek a helyiségben – mára a hőtárolós kandallóké lett a főszerep.

Ezeknél a modernnek számító berendezéseknél a felszabaduló hőenergia jelentős része az építményben akkumulálódik, és lágyan sugárzó, egyenletes melegként szabadul fel, elkerülve a hirtelen túlfűtést. Felületük a hagyományos kandallókkal ellentétben meleg, mely a beépítés során alkalmazott hőtároló anyagoknak köszönhető.
Egy jól megépített kandalló ma már nem vasöntvény alkatrészeket tartalmaz, hanem egy speciális lemezből készült, samott elemekkel bélelt tűzteret, mely nagy testsűrűségű hőtároló képességű falépítő lapokkal van burkolva.
A beépített anyagok tömegével egyenes arányban nő a hőtárolási idő, mely az egyszerre felszabaduló energiamennyiség további csökkenését eredményezi. Ez a ma építhető alacsony energiaigényű épületek – akár passzív házak – esetében megkerülhetetlen szempont.