Időnként fellángol a vita, hogy az amúgy is új keletű két energiamegtakarító, illetve energianyerő rendszerből, mint a napkollektor vagy napelem közül melyik az előnyösebb. A jelenlegi technikai fejlettségi állapotot, a beruházási költségeket, és az energia nyereséget tekintve a napkollektor áll nyerőre, mely technikai evolúcióban is megelőzi vetélytársát.
Mindkettőben közös, hogy a nap fényét, sugárzó energiáját alkalmazza energianyerésre, a napkollektor alapvetően melegvizet állít elő, a napelem ugyanakkor közvetlenül elektromos áramot. A melegvíz előállítással 30‑70 százalékos megtakarítást érhetünk el, ami több tényezőtől függ, fontos megjegyezni, hogy a napkollektor használatával nem jelentkeznek jelentős járulékos költségek, míg a napelem felhasználásakor igen, így az utóbbi csak 5‑15 százalékos megtakarítást eredményez. Azonban egyik esetben sem szabad elfeledkeznünk, hogy mindkét rendszer csak rásegítéses, tehát nem tudják (egyelőre) lefedni egy ház, lakás, intézmény teljes energia szükségletét. Ha nem is a győztes jogán, a következőkben a napkollektorok rejtelmeibe tekintünk bele.
A napkollektor esetében a Nap hője többnyire a tetőkön elhelyezett kollektorokban folyadékot melegít fel. A keringő folyadékközeg hőjét egy hőcserélőn keresztül adja át egy másik folyadékközegnek, amely révén a hőenergiát hasznosítani tudjuk.
A keletkezett hőenergiát el kell vezetni a napkollektorokból többnyire egy tárolóba. Ehhez különféle működtető, biztonsági, és egyéb szerelvényekkel ellátott csővezeték rendszert kell kiépíteni a napkollektorok és a tároló tartály között. A meleg‑víz tároló biztosítja a termelés és a felhasználás közötti időszak áthidalását. A megtermelt hőenergia felhasználható használati melegvíz előállítására, medence fűtésére, fűtésrásegítésre és ipari mértékű hőtermelő folyamatokhoz is. A különböző rendszerek kialakításokhoz szükséges tartozékok eltérők lehetnek, hiszen minden esetben az adott házra, épületre, annak energia tényezőire, adottságaira kell méretezni és kiépíteni.
A napkollektorok hatásfoka
Annál nagyobb a hatásfok, minél nagyobb a napsugárzás szintje. Azonos napsugárzási szint esetén a kollektor hatásfoka csökken, ha növekszik az energiafelvevő környezetbe kibocsátott hővesztesége. A hőveszteség akkor is nő, ha a levegő hőmérséklete alacsony (télen), vagy az energiaelnyelő egység hőmérséklete magas (magas hőmérsékletű hővezető folyadékkal működő ipari eljárások).
A használati melegvíz nagyon jó százalékban kiváltható napkollektorral, hiszen egész évben szükség van rá, és sok helyen elektromos áram fogyasztás váltható ki vele. Mint mindent ezt is, egyedi igényekre kell méretezni, de kijelenthető, hogy 3‑4 főre, kb. 4 m2 síkkollektorral és egy 200 literes rétegtárolóval megoldható a melegvíz készítés. Ha a kollektor felületet túlméretezzük, akkor keletkezik tartalékhő, amit lehet fűtésrásegítésre fordítani, vagy növelni a melegvíz készítés biztonságát tartalék hő képzésével, de ekkor a tároló űrtartalmát meg kell növelni, és a fűtési rendszerbe való integrálást meg kell oldani.