A betörésvédelem összetett feladat, a biztonsági ajtótól és a biztonsági ablakfóliától kezdve a riasztórendszeren keresztül, a távfelügyeletig sok minden beletartozik.
2010-től folyamatosan nő a családi házakba és a lakásokba való betörések száma. A 2011-es adatok szerint az évi 40–45 ezer betörés közel fele a családi házakat érinti, ezen belül is jelentősen nőtt a városi külterületeken, illetve az agglomerációs övezetekben elkövetett betörések száma. Nyilván sok bölcsesség nem kell ahhoz, hogy az okokat feltárjuk. A családi házak nyitott terekben helyezkednek el, az esetek többségében ez a „mindenirányú” megközelíthetőség szinte kínálja a lehetőséget a lopásra. A betörés döntően nappal követik el, amikor nincs otthon a család. De az sem ritka, hogy a család jelenlétében éjszaka törnek be, tipikus eset, amikor a család a felső szinten alszik, amíg a betörők a földszinti ajtón, ablakon keresztül bejutnak az ingatlanba. A betörések közel fele a bejárati ajtón, harmada a többi nyílászáron keresztül történik. Az elkövetők találékonysága ugyan legendás, mégis szabályként jelenthető ki, hogy a könnyű, kockázatmentes behatolást „ígérő” ingatlanok lényegesen nagyobb veszélynek vannak kitéve biztonsági szempontból. Általános tapasztalat, ha már kívülről is látszik a biztonságra törekvés, mint például kamerák, biztonsági ajtók, akkor ezek elriasztják a betörőket. Kiemelt kockázatú a rendszeresen vagy hosszabb ideig üresen álló ház.
Sajnos elmondható, hogy a háztulajdonosok többségét a betörés teljesen felkészületlenül éri, és a közvetlen jelentős anyagi és rombolási károkon kívül gyakran az események utólagos következményei sem elhanyagolhatók. Ugyan az országos statisztika 254 ezer forintos betörésenkénti kárátlagot mutat, de gondoljunk csak bele, és forintosítsuk például az ellopott számítógépen tárolt adatokat, az idegeskedést, az ügyintézést és esetenként az orvosi kezelést, a kiesett munkaórákat, mindjárt láthatóvá válik, hogy a tényleges kár jóval nagyobb lehet az elsőre számított összegnél.
Immár közhely, mégis elgondolkoztató, hogy autóink valamilyen színvonalú védelme mennyire elterjedt, és része közgondolkodásunknak, azonban lakásunk, házunk biztonsága mennyire nem, és az erről való tervszerű gondoskodás gyerekcipőben jár még.
Teendőink
Családi házaink esetében kettős védelemre van szükség. A mechanikus védelem nehezíti a betörő dolgát, de gyakran csak a behatolás késleltetésére alkalmas, bár ez is fontos szempont. Az elektronikus védelem viszont magát a behatolást vagy annak már a szándékát is jelezni képes. A biztonságos védelem megvalósításához e két módszer tervszerű összekapcsolására van szükség. De mi határozza meg, hogy a kiépített riasztórendszer minimális, részleges, esetleg teljes körű védelmi szintet képviseljen? A szakemberek szerint a cél az értékarányos megelőzés kell, legyen, azaz a károkozással elszenvedhető kárérték közel 10 százalékát érdemes megelőző védelemre költeni. Elmondható, hogy ugyan a megoldások tárháza technikákban, módszerekben és „zsebre menően” nagyon sokszínű. A vezérlő elvünk az kell legyen, hogy indításként ne a halogatást válasszuk, hanem legalább szakemberhez fordulva kezdjünk tudatosan foglalkozni a témával, áttekintve a kockázatokat és a szükségleteket.
Ez is érdekelhet
…és akkor mi az optimális?
A külső nyílászárók mechanikus védelmén, megerősítésén kívül – biztonsági ajtók, rácsok, belső zárak – célszerű távfelügyelettel összekötött teljes körű elektronikus riasztórendszer telepítése. A riasztórendszer több elemből állhat. Ez egyrészt a külső nyílászárókon keresztül történő behatolást, illetve szándékot jelző úgynevezett héjvédelem, másrészt a mozgásérzékelést jelző térvédelem. Az alkalmazott eszközök: általában nyitás-, mozgás-, üvegtörés érzékelők, infrasorompók lehetnek. Az érzékelők a behatolás esetén hang-, illetve fényjelzéssel azonnal riasztanak, illetve ezzel egy időben a helyi riasztóközpontból az átjelzőn keresztül a jelzés eljut a távfelügyeletet biztosító diszpécserközpontba, ahonnan – a tulajdonos értesítése mellett – riasztják a biztonsági szolgálatot is, amely legfeljebb 15 percen belül kiérkezik a helyszínre. Optimális esetben a biztonsági szolgálat munkatársai megállítják, és a rendőrség megérkezéséig visszatartják a behatolót, rögzítik az eseményeket. A szolgáltató az események helyszíni és a távfelügyeleti központ elektronikus rögzítésével segítik a nyomozó hatóság munkáját.
Tovább erősítheti a biztonságot a videomegfigyelés, amely egyrészt mutatja az élő képet, másrészt a digitális rögzítéssel a képek visszakeresését is biztosítja, és ez a technika is szorosan kapcsolódhat az imént vázolt távfelügyeleti szolgáltatáshoz. A technika fejlődésével szédületes tempóban bővülnek ezen a területen is a lehetőségek. Webszerver segítségével a kamera által rögzített kép széles sávú internetkapcsolattal bárhonnan megtekinthető, mint ahogy ma már az is megoldható, hogy a képet akár számítógépre, akár a mobiltelefonunkra irányítsa a rendszer, nem beszélve az éjszakai képalkotást lehetővé tevő infrakamerák térhódításáról.
Az építkezések során
Zárásként külön kell szólnunk új építésű családi ház esetében az építkezés során a biztonságról való gondoskodásról. Elég gyakori az, hogy az építtetők utoljára hagyják ezt a kérdést, pedig már az építőanyagok helyszíni lerakását követően át kell gondolni a biztonsági kockázatokat, és nem ritkán valamilyen, élőerős, technikai vagy kombinált védelemről, még ha csak átmenetileg is, de gondoskodni kell. Ezt követően vagyonvédelmi szakember közreműködésével még a belső munkák megkezdése előtt el kell készíttetni a védelmi elgondolásnak megfelelő vagyonvédelmi rendszer tervét. A villanyszerelés becsövezése során már biztosítani kell a riasztórendszer áramellátását adó gyengeáramú kábelcsatornák helyét. A rendszernek – lehetőleg távfelügyeletre kötve – a belső kőművesmunkákat követően, a készre szerelést megelőzően már működnie kellene. Így tudjuk már a szerelvényezési folyamat menetében is védeni a radiátorokat, a kazánt, a csapokat, az elektromos berendezéseket stb. Sok olyan történetet ismerünk, amikor a lerakott és igen drága berendezések, szerelvények még a felszerelés előtt eltűntek az építkezésről. A családi házak biztonságtechnikájának utólagos teljes körű kiépítése közel 40 százalékkal drágább mintha az építési folyamat során építjük be a riasztórendszert, gondoljunk csak a felmerülő bontási és kábelezési plusz munkák költségeire.
Végül egy hozzávetőleges adat: az építkezés során a biztonságtechnika kiépítésének költsége, beleértve a riasztórendszer árát is, a teljes építési költség legfeljebb 1–2 százaléka.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal