A panellakásokat különösen veszélyezteti a tűz és a betörés. Érdemes végig gondolni és kiszámolni, mennyibe kerül a panellakások tűzvédelme és betörésvédelme. És ajánlott távfelügyelettel is védeni otthonunkat.
Nem szerencsés statisztikai adatokkal kezdeni a cikket, mégis ahhoz, hogy a probléma nagyságrendjét érzékeltessük, ez most elkerülhetetlen. A XX. század ’60-as, ’80-as évei között körülbelül félmillió házgyári technológiával épült panellakás készült el országszerte, amelyekben jelenleg is több mint kétmillióan laknak. A lakások többsége tehát már 30 évnél idősebb. A 2000-es évek elején futó panelprogramok keretében ezekből összesen 200 ezer lakás belső felújítására került sor. Az utóbbi évek energiaracionalizálási pályázati programja elsősorban a lakáson belüli nyílászárók cseréjére (ablakok, erkélyajtók) ad vissza nem térítendő támogatási lehetőséget, sajnos egyre szűkülő kerettel.
Az épületek többségének igencsak leromlott átlagos műszaki állapota a rendkívül drágán és energiapazarló módon történő üzemeltetésen felül, jelentős biztonsági kockázatokat is hordoz. Ezek közül tekintünk át néhányat röviden.
Tűzvédelem
Az épületekben nincs megfelelő hő- és füstelvezetés, miközben a függőleges szemétledobók gyakran éghető anyagokkal vannak tele, nincs tűzjelzés, az esetek többségében még a legegyszerűbb tűzoltó készülékek sem állnak rendelkezésre, nem ritka, hogy a lépcsőházi közlekedő terek a tűzoltók gyors beavatkozását nehezítve − egyébként a betörés elleni védekezés miatt − ráccsal vannak lezárva. A panelépületek többségében a szellőzőaknákban nincs meg a tűz továbbterjedését megakadályozó lezárás. Tűz során a lángok illetve a füst szabadon áraszthatja el akár az egész épületet. Okozott ez már halálesetet is. Jelentős kockázatot jelent az elavult elektromos hálózat is.
Betörésvédelem
A legnagyobb problémát a külső nyílászárók: a bejárati ajtók, erkélyajtók, ablakok nem megfelelő biztonsága okozza. A hazai lakás- és épületbetörések legalább 45 százaléka, egyes statisztikák szerint több, mint 60 százaléka a bejárati ajtókon keresztül történik. A többemeletes épületekben, így a panelekben is a veszélynek leginkább kitett szintek a földszint és a legfelső emelet. További jelentős kockázatot jelent a sokáig üresen álló lakás. A nehezebb életkörülmények és növekvő munkanélküliség eredményeként az elmúlt években jelentősen nőtt a betörések száma, így tehát a paneles lakónegyedekben halmozottan nő a veszély. A kockázatmentes behatolások dominálnak, a lehetőség pedig az esetek többségében már kívülről is jól láthatóan kínálja magát.