Mi lehet a kiút a hazai építőipar válságából? Felújítás, felújítás, felújítás – vitaindítónak szánjuk a gazdasági elemző írását. Szóljon hozzá, vagy küldje el véleményét az írás végén szereplő címre.
Több mint húsz éve, évente kétszer elemzést és előrejelzést készít a Buildecon a magyar építési piacról. Talán ennek köszönhető, hogy a minap egy kedves barátom azt kérdezte tőlem, szerintem hol van a gödör alja. Írásomban a nemzetközi piacra is figyelve fejtem ki válaszomat.
Baj-e, hogy kevés lakás, ház épül?
Szükségből erényt kell kovácsolni! Úgy vélem, nincs alja a gödörnek, mert nem kell gödörből néznünk felfelé. Másképpen kell felfognunk a jelen állapotokat, azaz az összement építési piacot.
Magyarországot túlépítettük. Lakással is, középülettel is, használaton kívüli, rothadó ipari és mezőgazdasági épületekkel is, agyon gyötört utakkal, vasútvonalakkal és az infrastruktúra leromlott mérnöki létesítményeivel. Nem állítom, hogy csak ilyen állapotú az épület- és építményállományunk, de többségében az. És ilyen az épített környezetünk is, mindaz, amit látunk az épületeink körül. Tisztelet a kivételnek.
Erőforrásaink kimerültek, de fordítsuk ezt a javunkra: ne növeljük tovább az épületállományunkat. Most kezdjük el a mértékletesség, az önkorlátozás, az újrahasznosítás erényeinek gyakorlását. Szokjunk hozzá mindannyian – építők és építtetők egyaránt – ehhez a gondolkodásmódhoz. Ez, a majdani gazdasági növekedés idején is sokszorosan meg fog térülni. Most jött el az ideje, hogy amikor nem tudunk tovább újat építeni, akkor a meglévő épületvagyonunkat hozzuk rendbe, javítsuk fel, és alakítsuk át a XXI. század fenntarthatósági követelményeinek megfelelően.
Ha csak a lakásállományunkat nézzük, legalább négy és fél millió lakás van hazánkban, a népesség pedig tízmillió alá csökkent. Van hol laknunk. De milyen áron? A lakásállomány legalább fele régi, energiapazarló, rosszul szigetelt, lepusztult, üzemeltetésük gazdaságtalan, nem fenntarthatók. Ez legkevesebb kétmillió lakás jelent, ami hatalmas mennyiség.
Nincs mit számon kérni az évi 12–40 ezer új lakáson. Nem az újak hiányoznak, hanem a régiek válnak egyre nehezebben lakhatóvá, fizethetővé, fenntarthatóvá. Hasonló a helyzet a közösségi épületeinkkel: a gyermekintézményeket, az önkormányzati épületeket, a hivatalokat, a kulturális és az egyházi épületeinket használók bízvást állíthatják ugyanezt. Épületeink megújulását az jelentené, ha mindezen építményeket felújítanánk, azaz korszerűvé és fenntarthatóvá tennénk. Célunk ennek a folyamatnak átgondolt, módszeres elindítása legyen. Tudatosan koncentráljuk a felújításra szűkös erőforrásainkat.
A cél a takarékos üzemeltetés legyen
Minden egyes létesítmény korszerűsítésekor, gazdaságosan fenntarthatóvá alakításakor – alapos megfontolással – célszerű előre meghatározni a tennivalókat. Nézve a nemzetközi példákat az energiatakarékos felújítás is elmozdult a „kötelező háromszereplős” tételtől: az ablakcsere, a homlokzati hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés kánonjától. A kutatások ma már az optimális, értékarányos ráfordítást keresik, mérlegelve a felhasználni kívánt építőanyagok és termékek előállításának, beépítésének energiafogyasztását, valamint a korszerűsíteni kívánt létesítmény egyéni adottságait.
A döntő, hogy mi történik a megbízó fejében. El kell jutnia – a bizalmi embere, az építész segítségével – addig, hogy minden esetben alapvető szempont az ökologikus, takarékos igény meghatározására kerüljön sor. De ugyanez vonatkozhat, természetesen, az új épületek, építmények létesítésére is.
Ha megszületett a döntés, hosszú hónapok telhetnek el a valóságos kivitelezés megkezdéséig. Ez alatt nemcsak a szakszerű felmérés és mérlegelés, a számítások elkészítése, a mérnöki és kivitelezői ajánlatok bekérése, a referenciák ellenőrzése, a fizetési képesség felmérése kell, hogy megtörténjék. Egy-egy család vagy az épületet használók bevonásával, azok igényeinek változásával, előre gondolkodással is befolyásolni kell a végeredményt.
Minőség hosszú távra – fenntarthatóság
Az átgondolt előkészítésre fordított hosszú idő megtérül. Minden épület, építmény felújítása a tervező és a többi szakértő kiválasztásával kezdődik. Ebben 2012-ben igen jelentős túlkínálattal rendelkezünk, alig akad leterhelt műszaki szakember, mérnök, építész. Nagyon kevés a tervezési feladat, 2011-ben mintegy a fele volt az előző évinek, a tervező irodák folyamatosan leépülnek, szüneteltetik a munkájukat. A megrendelők válogathatnak, itt elsősorban a lakások használóira gondolok, a közösségi épületek megújításánál összetettebb folyamat a tervező kiválasztása. Több tervezői ajánlat beszerzése – ezt kötelezővé tenném, de legalább is erre bíztatok mindenkit – egyszersmind izgalmas tanulási folyamat kezdetét jelentheti a megbízónak.
Az előkészületek során mindenek előtt ki kell derüljön, milyen rezsiköltséggel kell a jövőben számolni, hogy mennyit lehet a jelenlegihez képest megtakarítani. A minőségi tényezők változtatásával a kivitelezés költségvetése több változatban készíthető el. De például néhány évre előre tekintve felvetődhet a felnövekvő, kiröppenő gyermekek után felszabaduló lakásrész további működtetése. Funkcionális változások is megvalósíthatók, amelyek felmerültek korábban vagy a távlati használat során szükségessé válhatnak.
Ez is érdekelhet
A megbízó és a megbízott
Siker – a hosszú távon gazdaságosan fenntartható épület – csak akkor garantálható, ha ebben mindenki egyformán érdekelt, tehát a megbízó és a megbízott egyenrangú partnerei egymásnak. A válságnak van pozitív hozadéka: a takarékos szemlélet kialakulása mind az építés, mind a fenntartás, működtetés tekintetében. Talán mindnyájan ráébredünk, hogy a legdrágább a rosszul, olcsón és ócskán, feleslegesen nagy terekkel megépített ház.
Ezt a gondolkodásmódot meg kell tanulnia minden állampolgárnak, minden megbízónak. Ezen fáradozik már évek óta az Energiaklub. A részvételükkel készült Lakcímke fontos alapképzés a lakosság számára. Ennek ismeretében érdemes elkezdeni a párbeszédet építtető és építő között. Eljött az ideje, hogy a tervező és a kivitelező ebben váljon a megbízó partnerévé.
Források és realitások – mit tegyen az építési szakma?
Nagyon sokat kíván az ilyen „fordított” szemlélet kialakítása a piac szereplőitől. Ezt a fordulatot fel lehet gyorsítani. 2008 óta, negyedik éve mondogatjuk, hogy válság van, és hol a lejtmenet vége. Várakozás, megfontolt cselekvés helyett. Kényelmes ugyan, de nem vezet sehová.
Mik a realitásai ennek a fordulatnak?
- Hol a pénz? Lakás tekintetében a lakástakarék-pénztáraknál (mintegy másfél-kétmillió szerződésben), nem lakó-, közösségi épületek esetén EU-s források és sajáterő (a NFÜ tavaly ősz óta fáradozik a források átcsoportosításán, a közlekedési célú felhasználás helyett energiatakarékos felújításra).
- Hol a tudás? Egyre több energiai mérnöki képesítéssel rendelkező szakember áll rendelkezésre. Az építési anyagok és termékek fejlődnek, a kínálat óriási, tudatosan és körültekintően kell választani. Másfelől, minden erővel segíteni kell a megbízói oldal tájékozottságát, szellemi felemelését. Tanulni és tanítani – ezt tudnák biztosítani és közvetíteni a hazai szakmai szervezetek a MÉSZ, a MÉK, az MMK, a MÉÁSZ, az ÉVOSZ, a MKK.
- Milyen tartalékaink vannak? Például a befejezetlen lakásállomány – a KSH 2011-es népszámlálási adatai hamarosan számszerűsítik ezt is, valamint a teljes lakásállomány fizikai állapotát is. A félig kész lakások energiatakarékos befejezése, állami „rásegítéssel” pótolhatná a lecsökkent új lakásépítést (esetleg a bérlakásállomány növelését is).
- Mit nyerne rövidtávon ezzel a nemzetgazdaság? Munkahelyeket (tervezői és kivitelezőit egyaránt – elsősorban a KKV-k számára). A csökkentett áfa bevezetésével a feketemunka visszaszorítását, ezáltal a minőségi garanciavállalást.
- Mit nyerne ezzel hosszú távon a nemzetgazdaság? Az energiafelhasználás csökkenésén (20/20/20 – az EU vállalása: 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni az energiafelhasználást, és 20 százalékra kell emelni a megújuló energiák arányát) túlmenően felbecsülhetetlen haszna lenne az épületállomány korszerűsödésének, az épített környezet feljavításának. A javuló gazdasági környezet, megfelelő kedvezmények közbeiktatásával e folyamatot felgyorsíthatja. Környezetünk látványosan javulhatna.
Várjuk véleményüket a fenti gondolatokról vagy hozzászólásként, vagy a lilla.timaffy@homeinfo.hu címre.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal