A modern építészet által leggyakrabban alkalmazott építőanyagról van szó, melynek a felhasználása számtalan lehetőséget kínál építkezéseknél, felújításoknál, átalakításoknál.
A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, de ott alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmérsékleten kiégetett formájának, az alabástrom gipsznek a használata is. Később szobrok mintázásához, öntőformaként, ornamentikák készítésére használták. A gipszkarton gipszből, aprított papírból és perlitből álló építőipari alapanyag.
Az épületbelsőben a gipszet a díszítésen túl vakolásra, felületképzésre használjuk. Az emberek hamar felfedezték, hogy a gipszes vakolatok nagymértékben növelik az épület egyes szerkezeteinek, például a fafödémeknek a tűzállóságát, mivel anyaguk nem ég, sőt csökkenti az égés hőjét, mivel minden gipszes anyag kötött kristályvizet tartalmaz, és ennek elpárolgásáig a hőmérséklet nem emelkedik. Ennek eredményeként gipsztáblákat kezdtek alkalmazni az acélszerkezetű toronyházak tűzvédelmére is. S amikor a gipsztáblák papírköpenybe öntésével azok húzó-hajlító szilárdságát megnövelték, megszületett a gipszkartonlap. A háború után a gipszkarton lemezeket Ausztriába áttelepült rigai mesterek kezdték gyártani.
A szárazépítés teszi lehetővé, hogy – szó szerint – máról holnapra készíthetünk vele szerkezeteket, épületeket. Néhány érv a gipszkarton lapok használata mellett: könnyű, kis szállítási költségű építőanyag; válaszfal, álmennyezet, tetőtér beépítés szerkezeteként egyaránt használható. A gipszkarton lapokkal az építés egyszerű, alkalmas házilagos kivitelezésre is, ugyanakkor hatékony, gyors, és a szerkezetek méretpontosak. A szárazépítési technológiával nem viszünk fölösleges vizet a belső terekbe, a munka gyorsan és tisztán elvégezhető, rövid ideig tart, és a helyiségek azonnal beköltözhetők. Egy családi ház esetén az építési időt hónapokkal rövidítheti le a száraz szerkezetek alkalmazása.
Válaszfalként
Válaszfal építése esetén mind a költségeket, mind a munkaidőt csökkenti ez a megoldás. Az üreges szerkezet helyet biztosít minden épületgépészeti berendezésnek, elektromos vezetékeknek. Hő- és hangszigetelési tulajdonságai megfelelőek, azonnal festhető és tapétázható a kész falfelület. A falsúly mindössze 25–40 kg/nm. A leggyakrabban alkalmazott építési mód az oszlopvázas fém tartószerkezet. A kész szerkezet tulajdonságai a felhasznált rétegek száma, szigetelőpaplan felhasználása határozza meg. Nem utolsó szempont, hogy ha megváltozik az épület funkciója, gyorsan szétszerelhető vagy módosítható a falszerkezet.
Előtétfal
A szárazépítészeti falszerkezetek 30 mm átmérőig minden kábel és csőtípus elvezetésére alkalmasak, vízszintesen a vázszerkezet kikönnyítésein keresztül is. Nagyobb keresztmetszet esetén duplavázas fal alakítható ki. Jelentős előny, hogy a hagyományos módszerekkel ellentétben nincs szükség vésésre, az áttörések, vezetékek számára. Ez akkor igazán fontos, ha valamely műszaki ok lehetetlenné teszi a vésést a falban.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal