Tapétázás házilag

Állítólag Oscar Wilde mondta: „Szörnyű ez a tapéta. Egyikünknek mennie kell!" Ha a kanapén ülve, a falat bámulva már minket is ilyen érzések gyötörnek, akkor, ne habozzunk, sebtében ragadjuk spaklit, kaparjuk le a régit és ragasszunk fel újat!

Ha mindezt egy csináld magad program keretein belül szeretnénk megvalósítani, és nem akarjuk, hogy kezdeti lelkesedésünk dugába dőljön, akkor tanácsos az alábbi forgatókönyv szerint eljárni.

Legelső lépésként nyílván meg kell vásárolnunk az óhajtott tapétánkat. Ehhez az ízlésünkön kívül szükség lesz még a pontos méretekre is. Legegyszerűebben úgy tudjuk kiszámolni a tapéta mennyiségét, hogy a helyiség kerületét megszorozzuk a magassággal. Természetesen a nyílászárókat (ablakokat, ajtókat) ebből le kell vonni, így megkapjuk a tapétázandó felület méreteit. Mivel a normál tapéta 50 cm széles és 10 méter hosszú, tehát 5 négyzetméter, így a végeredményt el kell osztanunk öttel, és már meg is tudjuk hány tekercs tapétát kell beszereznünk.

A munkálatok megkezdése előtt megfelelően készítsük elő a terepet: toljuk el a bútorokat, kapcsoljuk ki az elektromos berendezések biztosítékait, távolítsuk el a villanykapcsolókról a borítást, szedjük fel a padló szegélyléceit, húzzuk ki a képtartó szögeket.Tapétázáskor nagyon fontos, hogy a fal egyenletes, száraz és portalan legyen, mert csak, ilyen felületre ragasztható fel esztétikusan.

Ha a már meglévő, elhasználódott darabra szeretnénk újat felragasztani, akkor nem kell feltétlenül eltávolítanunk azt, de a laza részeket jobb lekaparni és itt is el kell végezni a portalanítást. Amennyiben mégis meg akarunk szabadulni a régi tapétától úgy hasznosabb, ha ecetet és meleg vizet egyenlő arányban elkeverve, festőhenger alkalmazásával benedvesítjük azt, majd megismételjük a folyamatot. Ezáltal nagy darabokban fog leválni a falról, lényegesen megrövidítve a kapargatásra pazarolt időt. Ezt követően az apróbb felületi hibákat kell kijavítani, mert, ha kezdetben nem is volt, a spatulával bizonyára okozunk kisebb sérüléseket a falon. Erre a legjobb megoldás a glettelés (amely inkább mészalapú legyen, mintsem gipsz alapú), ezután alapos csiszolgatás következik. Majd híg tapétaragasztót viszünk fel a felületre, azért, hogy csökkenjen a szívóképessége.

Tapéta típustól függően kell alkalmaznunk a makulatúrázást, amely során, az ún. makulatúra papír révén elősegíthetjük a tapéta és a fal közötti optimális ragasztókötést. A ragasztó választásnál legyünk körültekintőek, nem mindegy ugyanis, hogy melyikhez milyet használunk, vannak olyan fajtájúak, amelyek speciális tapadó anyagot igényelnek.

A por alapú ragasztót az előírt víz mennyiséggel csomómentesre keverjük és megvárjuk míg besűrűsödik.
Miután felvágtuk a tapétatekercseket egy széles ecset segítségével egyenletesen eloszlatjuk a ragasztót a tapétacsíkokon. Célszerű, ha a kenegetést egy vízszintes helyen, például tapétázó asztalon végezzük el. A megfelelő technikája az, ha a tapétacsík közepén hosszanti irányban, majd a szélek felé keresztben visszük fel a ragasztót. Fontos, hogy az egész felületet gondosan befedjük ragasztóanyaggal, szem előtt tartva a tapéta nedvszívó képességét. Mielőtt elkezdenénk a felhelyezését, össze kell hajtanunk a csíkokat és be kell tartanunk az előírt pihentetési időt, azért, hogy azok kellően nedvesek és lágyak legyenek.

A tapétázást az egyik saroknál, az ablak felől kezdjük el. Saját dolgunkat könnyítjük meg, ha a munkálatok előtt kijelölünk egy vízszintes vezetővonalat, így egyszerűbbé válik az illesztés. A gördülékeny ragasztgatás érdekében jobb, ha párban végezzük el a felhelyezést. A tapétacsíkot a két felső sarkánál megfogva, hagyjuk, hogy az kinyílva a falhoz idomuljon majd a mennyezethez illesztve, felülről lefelé felragasztjuk. A levegőbuborékok kiküszöbölésére használjunk festőhengert vagy keményszőrű kefét. Határozott mozdulatokkal nyomjuk és simítsuk le a tapétacsíkot úgy, hogy a közepétől a szélek irányába haladjunk, így a ragasztó is egyenletesen eloszlik.

Kerüljük a tapétacsíkok közötti hézagokat, inkább másfél centis átfedéssel ragasszuk a tapéta széleit az első csíkra. Ha véletlenül összeragasztózzuk a tapétát, akkor azon nyomban távolítsuk el a ragacsot egy nedves szivaccsal.
Amennyiben hibázzunk a felhelyezés során, azonnal javítsuk ki az egyenetlenségeket, mert, ha elodázzuk, akkor később már nem tudjuk helyrehozni a problémát. Biztosan szép végeredményt kapunk, ha bordűrrel fejezzük be a tapétázást.
Bár az otthoni tapétázás körülményes munka, ha rendelkezünk vállalkozó kedvvel, no meg egy kis kézügyességgel és türelemmel, akkor nem jelent nagy ördöngösséget. Azoknak ideális, akik meg akarják spórolni a szakemberek véget nem érő, ám mégis égig érő óradíjait, vagy szeretik saját kezűleg csinosítgatni otthonukat.