Ellenségünk a falpenész

Nem kell a víznek folynia az ablaküvegen, vagy csepegni a mennyezetről ahhoz, hogy házunk, lakásunk fala penészesedni kezdjen. Elég, ha a felületen apró vízrészecskék tartósan jelen vannak.

• Honnan kapnak tartós nedvesség-utánpótlást épületeink?
• Néhány tipikus példa penészképződésre:

A penész-spórák jellemzően a levegőben lebegve terjednek, a különböző felületeken megtelepszenek, és ha megfelelő körülményeket találnak, megkezdik élettevékenységüket. Az egészséges emberi életfeltételek nem esnek egybe a penész ideális környezeti igényeivel.
Penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig, 75% feletti a nedvességtartalom. A falak hideg részein (hőhidakon) a vakolat, festés, vagy tapéta szöveteiben, parányi üregeiben szemmel nem is látható, gyakorlatilag nem érzékelhető enyhén nedves közeg elégséges a penész életfeltételéhez. Ha rövid ideig nedvesedik egy felület, akkor a páraképződés megszűntével az adott felület megszárad, ezáltam marad a kellően száraz környezet és nincs penész.

Ahol a penésznek kedvezőek a feltételek, ott az emberi egészség, az épületszerkezetek veszélyben vannak. Első tünetek a kellemetlen, fülledt levegő, dohos szag. Ezt követi a már szemmel is látható telepes elterjedés, ami kellemetlen látvány, de az esztétikai hiányosságon túl tudjuk, hogy a folyamatos spórakibocsátás légzőszervi betegségeket idéz elő, és egyúttal kedvező feltételeket teremtenek a még nagyobb károkat okozó bomlási jelenségeknek.

Honnan kapnak tartós nedvesség-utánpótlást épületeink?

1. Külső vízterhelésekből:

• talajvíz, talajnedvesség, talajpára alulról,
• ha nincs, vagy nem megfelelő, már elöregedett, tönkrement a vízszigetelés beázás felülről, oldalról,
• ha rossz vagy elhasználódott a vízszigetelés, a tetőfedés, az ajtók, ablakok szerkezete, a bádogozás, a párkánylefedés.

2. Belső nedvességtermelésből:

• mosás, ruhaszárítás, főzés, fürdés, kilélegzés, kipárolgás vízpára-képző hatásából, ha ez együtt jár szellőzetlenséggel, tehát a nem megfelelő légcserével, mert tökéletesen zárnak az ajtók, ablakok, vagy mert nem szellőztetünk,
• normális páratartalom lecsapódásából a hideg (hőszigeteletlen) részeken, ahol ún. harmatponti hőmérséklet uralkodik. Ilyenek lehetnek; a szabadon futó hidegvízvezetékek (de akár a falban is, ha nincsenek hőszigetelve), a légkondicionáló berendezések hőcserélő felületei stb.

3. Épületgépészeti meghibásodásokból:

• "csőtörés", csatornaszivárgás,
• vizes fűtő-berendezések, vezetékek hibái.

Ha már megjelenik a penész, vagy annak kezdeti tünetei (dohos szag, elszíneződések a falon, tapétán), akkor át kell gondolni, hogy honnan jön a "víz"? Ha ezt sikerül megtalálni és megszüntetni, akkor nyert ügyünk van. Számtalan körülmény együtt is jelentkezhet (jelentkezik).

Néhány tipikus példa penészképződésre:

Öreg, kőfalazatú épület, gázkonvektoros fűtés, napközben alulfűtik a házat, esténként pedig gyorsan, csak a helyiségek levegőjét melegítik fel (a falakat nem!), ezért sok-sok évtized után megjelent a penész.

A penész ott jelenik meg, ahol nem áramlik a belső levegő. Épületsarkokban, alul és felül, ahol a külső hőleadó felület sokszorosa a belső "melegedő" sarkoknak (alaki hőhíd). Fürdőszobában, ahol a magas páratartalom lecsapódik a hideg falon. Mindeközben az ereszcsatornák lefolyói mellett, az épület alá folyik a csapadékvíz, alulról folyamatosan emeli a vízszigetelés nélküli kőfalak nedvességtartalmát.

Egyéves, pórusos blokktégla falazatú családi házban, az első télen penészedés indul a nyílás-áthidalókon, a helyiségek felső sarkaiban a mennyezet alatt, bútorok mögött. A lakásban általános a "nehéz", páradús levegő.

Miért? Az építési nedvesség még nem száradt ki. A betonozás, falazás, vakolás, burkolás, festés stb. több száz liter vizet visz be az épületbe! A tökéletesen záró új ablakok miatt és a megfelelő szellőztetés hiányában 75-80%-os a lakás páratartalma. Ilyen magas páratartalomnál alacsonyabb hőmérsékletet is kellemesnek érzünk (17-19 °C), de ilyen levegőhőmérséklet mellett, a falak csak 12-14 °C hőmérsékletűek, és lecsapódik a pára.

A harmadik előfordulás lehet egy harminc éves tégla családi ház, három éves utólagos homlokzati hőszigeteléssel, radiátoros, gáz központi fűtéssel, szinte mindenhol penészedik. Mennyezeten, falakon - különösen bútorok és falburkolatok mögött -, az újonnan beépített (faltól-falig) konyhapult mögött és alatt szabályosan folyik a víz. Oka? A homlokzati hőszigetelés elkészültével "elfelejtettek fűteni". Reggeltől estig a hőfokszabályzó 16 °C-on, esténként 19 °C-on, tehát a falak folyamatosan hidegek. Szellőztetés nincs, hisz egész nap nincs otthon senki. Este "Csak nem engedjük ki a drága meleget!" - gondolják többen is. A magas páratartalom miatt a 19 °C is kellemes. Tudni kell, hogy a hőszigetelés nem termel hőt, csak a bevitt hőmennyiség-szükségletet csökkenti. Mindeközben a hőszigetelés csak a téglafalakra terjedt ki, a kő lábazatra, a vasbeton padlásfödémre, az ablakok felett végigfutó vasbeton áthidalókra, koszorúkra és párkányra nem.

A jól bevált megoldásokról a következő cikkben szólunk.