Építkezők, felújítók tudástára

86 szerző - 18 szakértő - 1 900 cikk - 26 000 kép - 2 100 diy blog post

/ugyintezes/hitel/51-uj-lakastamogatasok

Jócskán leszűkítették 2009. júliustól a lakás-támogatások rendszerét, s a választások közeledtével - ha a mostani ellenzék kerül kormányra -, ismét alaposan átrendeződhetnek a „sorok”.

A kormányzat – íme egy példa súlyos helyzetére, valamint az IMF-megállapodás egyik feltételére – 2009 közepén döntött a lakás-támogatás megszűnéséről, és egy új forma októberi életbe léptetéséről. Júliustól megszűnt a gyermekek után járó szocpol, egyben az állami kamat-kedvezményes forinthitelek. Októbertől viszont életre lépett az új szabályozás.

Célcsoportok

Célzott állami kamattámogatási formát vezettek be két célcsoport számára. A 35 év alattiaknak, valamint a 45 év alatti, két vagy többgyermekes családok részére. A kormányzati segítség új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, vagy életkortól függetlenül a lakás korszerűsítéséhez vehető igénybe.

A feltételek előírják, hogy a kedvezményre az jogosult, aki a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét. E körbe tartozik a két- vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosoknál a 45. életévét még el nem ért szülő is. Feltétel, hogy az igénylő (házastársa, élettársa, gyermekei) nem rendelkezik másik lakással. Az állami kamattámogatással nyújtott hitelt új lakás építésére vagy vásárlására, vagy korszerűsítésre lehet felhasználni. A megvásárolni szándékozott lakás nem lehet drágább a fővárosban és a megyei jogú városokban a 25, egyéb településeken a 20 millió forintnál. A kormány hitelplafont állapított meg, s ez nem lehet magasabb lakás építésekor, új lakás vásárlásakor a fővárosban és a megyei jogú városokban a 12,5 millió, egyéb településeken 10 millió forintnál. Lakás korszerűsítésére legfeljebb 5 millió forint kérhető. A támogatott hitelt kérőknek az öt éven belül eladott lakásuk vételárát azonban „be kell forgatniuk az új lakáscél megvalósításába”.

Az igénylőknek vállalniuk kell, hogy legalább egy évig nem értékesíthetik a támogatott kölcsönből épített, vásárolt, korszerűsített lakást. Kötelező az is, hogy legalább 50 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell szerezniük az építendő, vásárlandó új lakásban, valamint hogy „a lakásban életvitelszerűen kell lakniuk”. A hitel kamata nem lehet magasabb, mint az állampapírhozam 110 százaléka, plusz 3 százalékpont. Ha az állampapír hozama 12%, akkor a hitel kamata nem lehet több 15,2%-nál. A támogatás viszont a 12% meghatározott része, így például két gyermeknél 6,24%. Így a fizetendő kamat a 15,2 és a 6,24% különbsége, azaz 8,96%.

 

S végül: „a 45. életévüket be nem töltött, a két- vagy több gyermeket nevelő családoknál a kamattámogatás intenzitása, új lakás vásárlása vagy építése esetén, a gyermekek számával nő: 2 gyermek esetében 52%, 3 gyermek esetében 55%, 4 gyermek esetében 59%, 5 gyermek esetében 64%, 6 vagy több gyermek esetében 70%”. Szigorodtak a támogatások visszafizetésének feltételei is.

Megtakarított milliárdok

Az új rendszer a tervek szerint évi 2,5-3 milliárd forint kormányzati pénzt igényel majd. S ez – álljon itt egy markáns ellenvetés – „legfeljebb illetékkedvezményre elég, új lakástámogatási rendszerre semmiképpen”. A költségvetési megtakarítás ily módon tavaly 25,6 milliárd, az idén 68,6 milliárd, 2011-ben (ha marad a rendszer a választások után is) 78,3 milliárd forint lehet. 2011-ig csaknem 172,5 milliárd forintot spórol meg a költségvetés a támogatási rendszer megszüntetésével (a hátrányosan érintettek száma 15-20 ezer körüli), miközben az elmúlt évtizedben több mint 1550 milliárd forintot költöttek erre a célra. S az érintetteken kívül jócskán akadnak, akiket az új helyzet súlyosan érint.

Cikkek

Építési hibák – tetőtéri ablakok

A tetőtéri ablakokkal kapcsolatos problémák az esetek többségében a beépítésnél keletkeznek, általában a ...

Építési hibák – családi ház alapozása

Alapozási hibák állhatnak az épületek homlokzatán, a belső falakon keletkező repedések hátterében.

Építési hibák – hőszigetelés

Murphy szerint, ami elromolhat, az el is romlik.

Szárazépítés: gipszkarton, OSB, faforgácslap

Szárazépítés alatt azt értjük, amikor víz nélkül, más kötéssel történik az építés.

Tanácsok építkezőknek 4. – tetőtér-beépítés műszaki kérdései

Új családi ház építésekor beépíthetjük a tetőteret vagy dönthetünk úgy is, hogy elhalasztjuk a ...

Ajtó, ablak javítása, szigetelése

A rosszul hőszigetelt, huzatos ablakokon, ajtókon sok meleg távozik a lakásból, de ha nincs pénz az ablakok, ...

Tetőfedő anyagok kiválasztása 5. – palatető, zsindely, nád

Tetőfedőanyagokról szóló cikksorozatunkban most a cserepek és a fémfedések után atrapézlemez, a zsindely, a ...

Energiatakarékos fűtés alacsony hőmérsékletű radiátorokkal

Az alacsony hőmérsékletű radiátorok energiatakarékos fűtést biztosítanak nagy hidegben is.

Tetőfedő anyagok kiválasztása 4. – fémfedés

Tetőfedő anyagokról szóló cikksorozatunkban most a cserepek után a fémfedések előnyeit mutatjuk be, hogy ...


Lakberendezési és építési ötletek

HOMEINFO inspirációtár több ezer inspiráló kép egy helyen