Ha csinosítani, átalakítani szeretnénk házunkat, számolnunk kell a hatósági előírásokkal. Pontosabban három kategóriával: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, avagy az előző kettő nélkül végezhető tevékenységekkel.
Mielőtt elkezdenénk a felújítást, bővítést - egyszóval, az építkezést -, érdemes utánajárnunk, hogy mihez kell építési engedélyt kérnünk. Ha ugyanis nem tennénk eleget ebbéli kötelezettségeinknek, nagyon súlyos – időben és pénzben „kimutatható” - következményekkel számolhatunk.
Írásunkban természetesen kizárólag a lakosságra vonatkozó pontokat soroljuk fel. Ha valaki a teljes listára lenne kíváncsi – „vértezze fel” magát pár órára elegendő étellel-itallal -, mindent megtalál a harminc oldalt kitevő 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben. Ami sok, de nem elegendő. Például azért, mert a helyi önkormányzati rendeletek korábban szabadon bővíthették az építési engedélyhez kötött építési munkák körét. Úgy tudjuk, ma is jogvita tárgya, hogy példának okáért az önkormányzat szigoríthat-e az „engedélyes” listáján. Ismervén a hazai helyzetet, jobban tesszük, ha utánajárunk ennek.
Ami engedélyköteles Kizárólag építési engedély alapján végezhető munkák:
építmény (új) építése, bővítése, elmozdítása
meglévő építmények felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése,ha a tevékenység alatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatják, átalakítják, elbontják, illetve megerősítik
felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése
elektronikus hírközlési építménynél mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli
új, vagy az építmény tartószerkezetének kialakításával, megbontásával, átalakításával, megerősítésével megvalósuló épített égéstermék-elvezető (kémény) építésenem építési, ha
nem bontási engedélyköteles az 500 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6 méternél magasabb építménymagasságú építmény bontása
ugyancsak bontási engedélyköteles zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több épület bontása mérethatár nélkül.
Végül az aranyszabály: az építési engedély köteles építési tevékenységek esetében használatbavételi engedélyre is szükségünk lesz.
Ami bejelentés köteles Bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek:
6 méternél nagyobb építménymagasságú és 60 m3-nél nagyobb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezése, építése
a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 4 méter vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése
a telek természetes terepszintjének 3 méter vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása.
a rendezett terepszinttől számított 3 méter vagy annál alacsonyabb támfal építése.
az épület homlokzatára szerelt vagy azzal összeépített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3 méternél nagyobb kiállású vagy 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése.
60 m3-nél nagyobb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése
a bejelentés tudomásul vételéhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni
azon meglévő építmények homlokzatának megváltoztatása, melyek létesítése e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött lenne, ha az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár.
Szeretném megkérdezni:Könnyűszerkezetes (fa gerenda + OSB) gépkocsitárolót szeretnék építeni, melynek bruttó alapterülete kisebb mint 100 m2 és magassága sem haladja meg a 4 métert, az egész egy betonozott alapterületen lenne. A garázs, a ház folytatása, úgyhogy a kettő között 4(?) méter van. Milyen besorolásba esik? illetve milyen engedélyek szükségesek? Szükséges e hivatalos tervrajzot készíteni? Válaszukat köszönöm.
A 2007/37 ÖTM rendeletben az elektromos áramot termelő napelemes rendszerek a nem engedélyköteles építési tevékenységek közé tartoztak. Lehet-e tudni valamit, hogy most kell-e ezen rendszerek telepítésére engedély?
Tisztelt Harcsa-Pintér Sándor Úr!
Én nem vagyok szakértő, így csak a saját észrevételeimet tudom továbbítani!
2013. január 1-jétől
„A Kormány 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenõrzésekrõl, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról ”
című rendelet
az egyedüli irányadó, az építési ( 1.sz .melléklet) és a bontási ( 2.sz .melléklet) -munkák, engedély, vagy a nélküli végzésével kapcsolatban!
A kimásolt 1. melléklet-ből való részlet 1, pontja általánosan megfogalmazza az engedély nélkül folytatható építéssel összefüggő betartandó feltételeket .
Érzésem szerint viszont a 23. pontból kimaradt a 2. melléklet (Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek)
21. pontjában viszont szereplő, napenergia-kollektor meghatározás!
Lehet, hogy ez a hiányosság tudatos, de lehet, hogy véletlenszerű?
Amit viszont bátran állíthatok, hogy előzetesen lehet kérni tájékoztatást az ügyben.
3. Építésügyi hatósági szolgáltatás
3. § (1) Az építtetõ az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása elõtt építésügyi hatósági szolgáltatás
iránti kérelmet terjeszthet elõ az építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely
igénybevételével vagy papír alapon.
(3) Az építésügyi hatóság – függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett – az építésügyi
hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követõ munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai
nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetõt az építésügyi hatósági engedély iránti
kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetõt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására.
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb
50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető
építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az
építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
nem kell
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) változatlan formában újjáépíteni.
23. Szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata,
kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem
kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
2. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek
21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-,
riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó,
zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy
tartószerkezeti elemeit:
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
24920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 148. szám
A 2007/37 ÖTM rendeletben az elektromos áramot termelő napelemes rendszerek a nem engedélyköteles építési tevékenységek közé tartoztak. Lehet-e tudni valamit, hogy most kell-e ezen rendszerek telepítésére engedély?
Tisztelt Kérdező!
Ebben a körben nem tudok változásról, tehát továbbra sem szükséges engedély.
Üdvözlettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd DR.NAGY ÉS TÁRSA ÜGYVÉDI IRODA
A 2007/37 ÖTM rendeletben az elektromos áramot termelő napelemes rendszerek a nem engedélyköteles építési tevékenységek közé tartoztak. Lehet-e tudni valamit, hogy most kell-e ezen rendszerek telepítésére engedély?
Szeretném megtudni építési engedély köteles e ha zártkert , vagy nem belterületen akarok állattartásra szolgáló épületet illetve ahhoz tartozó kiszolgáló létesítményt építeni : kutya konyha, tisztálkodó helység, melegedő, takarmányos, szerszámos az álatok helyén felül. Terület és építőanyag megköütés van e . A rendelkezésre álló terület kb 3500 négyszögöl, tehát hely az van. Válaszát előre is köszönöm: Boldis György bgyuri61@gmail.com
Tisztelt Boldis Úr!
Nem engedélyköteles építési tevékenység: “8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.”
Kérdés, hogy ebbe “belefér-e” a tervezett építmény, mivel a jelek szerint az építmény – részben – emberi tartózkodásra is fog szolgálni. Azt tudom még javasolni, hogy a terveivel keresse meg a helyi építési hatóságot,és tegye fel ezt a kérdést, autentikus(abb) választ tőlük várhat.
Tisztelt szakértő Úr! Szeretném, ha értelmezné nekem a 2013-tól érvényes (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet) az „ Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 3. pontját , miszerint 3. Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.” 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. „
Ugyanis szeretnék egy szerelt kémény építeni az épületen belül a fszt-ről indítva,keresztül a padlástéren, ki a tetőn át, lehetőleg építési engedély nélkül. A vb. födémet át kell ahhoz törnöm, hogy a kéményt ki tudjam vezetni. Vb gerendát nem érintek, ráadásul közvetlenül a főfal mellet lenne az áttörés, és mi a helyzet monolit vb födém esetén?
Kérdésem tehát, hogy a födémáttörés ebben az esetben az tartószerkezet megbontásának minősül-e? Mert, ha igen akkor mi az értelme ennek a szabálynak??? Érzésem szerint, épületből a födém áttörése nélkül, csak igen kevés esetben lehet kivezetni a kéményt??? Akkor meg miért ez a nagy engedékenység? Ugyan ez a baj a homlokzatra szerelt kémény esetén is, csak itt a jogalkotó elfelejtette, hogy a füstcsövet át kell vezetni a főfalon, ami ugye tartószerkezet, de itt mégsem említi meg kitételként.?
Válaszát nagy érdeklődéssel és köszönettel várom:S M
Tisztelt Sándor Úr!
Valóban eléggé „véleményes” a dolog, de azt gondolom, hogy a nyelvtani értelmezés alapján – amit ilyen esetben az ügyvédnek, az ügyfélnek és a jogalkalmazó hatóságnak is segítségül kell hívnia – a födém, azaz a tartószerkezet megbontása megvalósul, azaz a terv végrehajtása engedélyköteles. Hangsúlyozni szeretném, hogy én sem feltétlenül érzem logikusnak a szabályozást, és feltételezem, hogy a nálam nagyobb műszaki hozzáértők azt mondanák, hogy semmi gond nem lenne a megbontással – ergo felesleges az engedély – de nekem nem műszaki, hanem jogi véleményt kellett adnom.
Tisztelt szakértő Úr! Szeretném, ha értelmezné nekem a 2013-tól érvényes (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet) az „ Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 3. pontját , miszerint 3. Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.” 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. „
Ugyanis szeretnék egy szerelt kémény építeni az épületen belül a fszt-ről indítva,keresztül a padlástéren, ki a tetőn át, lehetőleg építési engedély nélkül. A vb. födémet át kell ahhoz törnöm, hogy a kéményt ki tudjam vezetni. Vb gerendát nem érintek, ráadásul közvetlenül a főfal mellet lenne az áttörés, és mi a helyzet monolit vb födém esetén?
Kérdésem tehát, hogy a födémáttörés ebben az esetben az tartószerkezet megbontásának minősül-e? Mert, ha igen akkor mi az értelme ennek a szabálynak??? Érzésem szerint, épületből a födém áttörése nélkül, csak igen kevés esetben lehet kivezetni a kéményt??? Akkor meg miért ez a nagy engedékenység? Ugyan ez a baj a homlokzatra szerelt kémény esetén is, csak itt a jogalkotó elfelejtette, hogy a füstcsövet át kell vezetni a főfalon, ami ugye tartószerkezet, de itt mégsem említi meg kitételként.?
Válaszát nagy érdeklődéssel és köszönettel várom:S M
Szeretném megtudni építési engedély köteles e ha zártkert , vagy nem belterületen akarok állattartásra szolgáló épületet illetve ahhoz tartozó kiszolgáló létesítményt építeni : kutya konyha, tisztálkodó helység, melegedő, takarmányos, szerszámos az álatok helyén felül. Terület és építőanyag megköütés van e . A rendelkezésre álló terület kb 3500 négyszögöl, tehát hely az van. Válaszát előre is köszönöm: Boldis György bgyuri61@gmail.com
. (x)
A kategóriák RSS linkjei
Hozzászólások
Milyen besorolásba esik? illetve milyen engedélyek szükségesek?
Szükséges e hivatalos tervrajzot készíteni?
Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Harcsa-Pintér Sándor Úr!
Én nem vagyok szakértő, így csak a saját észrevételeimet tudom továbbítani!
2013. január 1-jétől
„A Kormány 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete az építésügyi és építésfelügyele ti hatósági eljárásokról és ellenõrzésekrõl , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról ”
című rendelet
az egyedüli irányadó, az építési ( 1.sz .melléklet) és a bontási ( 2.sz .melléklet) -munkák, engedély, vagy a nélküli végzésével kapcsolatban!
A kimásolt 1. melléklet-ből való részlet 1, pontja általánosan megfogalmazza az engedély nélkül folytatható építéssel összefüggő betartandó feltételeket .
Érzésem szerint viszont a 23. pontból kimaradt a 2. melléklet (Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek)
21. pontjában viszont szereplő, napenergia-kollektor meghatározás!
Lehet, hogy ez a hiányosság tudatos, de lehet, hogy véletlenszerű?
Amit viszont bátran állíthatok, hogy előzetesen lehet kérni tájékoztatást az ügyben.
3. Építésügyi hatósági szolgáltatás
3. § (1) Az építtetõ az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása elõtt építésügyi hatósági szolgáltatás
iránti kérelmet terjeszthet elõ az építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely
igénybevételéve l vagy papír alapon.
(3) Az építésügyi hatóság – függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett – az építésügyi
hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követõ munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai
nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetõt az építésügyi hatósági engedély iránti
kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetõt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására.
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb
50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető
építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása , ha az
építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
nem kell
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) változatlan formában újjáépíteni.
23. Szellőző-, klíma-, riasztóberendez és, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata,
kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem
kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
2. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek
21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-,
riasztóberendez és, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó,
zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy
tartószerkezeti elemeit:
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
24920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 148. szám
Üdvözlettel: SM
Tisztelt Kérdező!
Ebben a körben nem tudok változásról, tehát továbbra sem szükséges engedély.
Üdvözlettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
DR.NAGY ÉS TÁRSA ÜGYVÉDI IRODA
Tisztelt Boldis Úr!
Nem engedélyköteles építési tevékenység: “8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságo t.”
Kérdés, hogy ebbe “belefér-e” a tervezett építmény, mivel a jelek szerint az építmény – részben – emberi tartózkodásra is fog szolgálni. Azt tudom még javasolni, hogy a terveivel keresse meg a helyi építési hatóságot,és tegye fel ezt a kérdést, autentikus(abb) választ tőlük várhat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán, ügyvéd
Tisztelt Sándor Úr!
Valóban eléggé „véleményes” a dolog, de azt gondolom, hogy a nyelvtani értelmezés alapján – amit ilyen esetben az ügyvédnek, az ügyfélnek és a jogalkalmazó hatóságnak is segítségül kell hívnia – a födém, azaz a tartószerkezet megbontása megvalósul, azaz a terv végrehajtása engedélyköteles . Hangsúlyozni szeretném, hogy én sem feltétlenül érzem logikusnak a szabályozást, és feltételezem, hogy a nálam nagyobb műszaki hozzáértők azt mondanák, hogy semmi gond nem lenne a megbontással – ergo felesleges az engedély – de nekem nem műszaki, hanem jogi véleményt kellett adnom.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán, ügyvéd
Szeretném, ha értelmezné nekem a 2013-tól érvényes
(312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet) az
„ Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 3. pontját , miszerint
3. Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény
létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezeté nek megbontásával, átalakításával, megerősítésével .”
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. „
Ugyanis szeretnék egy szerelt kémény építeni az épületen belül a fszt-ről indítva,kereszt ül a padlástéren, ki a tetőn át, lehetőleg építési engedély nélkül.
A vb. födémet át kell ahhoz törnöm, hogy a kéményt ki tudjam vezetni. Vb gerendát nem érintek, ráadásul közvetlenül a főfal mellet lenne az áttörés, és mi a helyzet monolit vb födém esetén?
Kérdésem tehát, hogy a födémáttörés ebben az esetben az tartószerkezet megbontásának minősül-e?
Mert, ha igen akkor mi az értelme ennek a szabálynak??? Érzésem szerint, épületből a födém áttörése nélkül, csak igen kevés esetben lehet kivezetni a kéményt??? Akkor meg miért ez a nagy engedékenység?
Ugyan ez a baj a homlokzatra szerelt kémény esetén is, csak itt a jogalkotó elfelejtette, hogy a füstcsövet át kell vezetni a főfalon, ami ugye tartószerkezet, de itt mégsem említi meg kitételként.?
Válaszát nagy érdeklődéssel és köszönettel várom:S M
Válaszát előre is köszönöm: Boldis György
bgyuri61@gmail.com