Tanácsok építkezőknek 2. – Az épület és a tetőtér tervezése

Miután kiválasztotta a telket, a ház és a tetőtér megtervezése következik. Sorozatunk második részében ehhez kívánunk néhány hasznos tanácsot adni.

A telek kiválasztása után a tervek elkészítése következik. Ha kiválasztotta az építész tervezőt, akiben minden tekintetben megbízik, akkor számos dolgot kell eldöntenie. Az építész a családi ház terveit a megrendelő igényeit szem előtt tartva az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) és helyi építési szabályzat alapján készíti el.

Mivel ebben a házban fog élni 20-30 évig vagy akár tovább is, fontos, hogy a tervező mindent megtudjon a megrendelő és családja igényeiről. Így például tudnia kell a tervezőnek, hogy

• hány szobát szeretne,
• mi a jelentősége a konyhának a család életében,
• hol és hogyan szeretné tárolni a holmiját,
• fogad-e gyakran vendégeket,
• kíván-e otthon dolgozni és így tovább.

Hogyan fogják használni a tetőteret?

A családi házakban régen a tetőteret csak – mint padlást –, tárolásra használták, mivel a födémek teherbírása nem volt elég a tetőtér-beépítéséhez. A hőszigetelés sem volt elég, és nem készültek jó minőségű tetősík ablakok sem. Napjainkra azonban már a ház többi részével egyenrangúvá vált a tetőtér. Így azután számos megoldás adódik a tetőtér beépítésére.

• Lehet a tetőtérben külön lakást kialakítani vagy legalábbis leválasztani a ház többi részétől.
• Összekapcsolható a tetőtér az alsó szinttel.

Ez utóbbi esetben vagy hagyományosan lezárhatjuk a tetőteret 2,5-3,0 méteres magasságban, vagy dönthetünk úgy is, hogy csak egy galériát alakítunk ki. Ezzel a megoldással a lakás könnyebben átszellőztethető, és az alsószint is világosabb lesz a tetősíkban elhelyezett ablakoknak köszönhetően. Megoldás az is, ha a teljes tetőtér nyitott marad, és láthatóvá válik a fedélszék, azaz a gerendák és a szarufák Ebben az esetben is fontos, hogy a több sorban elhelyezett tetősíkablakok biztosíthatják a tér természetes megvilágítását.

Tetőtípusok és hasznosításuk

• A tetőtér hasznosítása a kontyolt nyeregtető és sátortető esetén a legkisebb.
• Viszonylag nagy a hasznosítható alapterület nyeregtető és félnyeregtető esetén főként, ha a tető hajlásszöge 35 foknál nagyobb.
• Manzárdtető építése esetén akár a teljes tetőtéri alapterület is hasznosítható. Gond abból adódhat, hogy az építménymagasságba a 45 foknál meredekebb tetőt be kell számítni a homlokzatmagasságba.

Forrás: Velux