Réges-régen természetes volt az emberek számára a sugárzó hőt leadó fűtés, úgymint kemence, kandalló, cserépkályha. De mi a helyzet a padlófűtés és falfűtés terén?
A sugárzó hőt leadó fűtési megoldásoknak a hibája abban rejlik, hogy közelükben magas a hőmérséklet, távolodva tőlük viszont ez egyre csökken. Emiatt a komfortérzetünk is változik egy helyiségen belül, attól függően, hogy közvetlenül mellette, vagy jóval messzebb állunk a kemence, kandalló, vagy cserépkályhától. Ezt próbálták meg kiküszöbölni a fejlesztők, gyártók az úgynevezett „csőkígyós" rendszerekkel, ilyen például a padlófűtés.
Először Magyarországon 1974 körül építettek ki kísérleti jelleggel acélcsöves, csőkígyó rendszerrel történő fűtést, ami azóta is üzemel.Soha nem beszélünk padló vagy falfűtés különválasztásáról. Az építtetői igények és lehetőségek figyelembevétele mellett a két dolog egy rendszeren belül is remekül alkalmazható. Természetesen, mivel ezek a rendszerek igényesebb és magasabb komfort igényt elégítenek ki, így költségesebbek is egy normál radiátoros rendszernél.
Ne felejtsük el viszont a jelenkori energia árak alakulását, amikor egyre többen kezdenek el gondolkodni építkezés vagy felújítás alkalmával az épületek energia-hatékony szigetelésén és az alternatív energia hasznosításán.
A már más témákban is említett hőátbocsájtási tényező [W/m2K] változását mutatjuk meg egy régebbi (30-40 évvel ezelőtti) és a mai elvárások alapján:
Ablak | Födém | Külső fal | |
---|---|---|---|
Régi érték | 4,65 | 1,2 | 1,5 |
Mai érték | 1,3 | 0,25 | 0,45 |
Itt fontos megemlíteni, hogy a napenergiával előállított melegvizet 34-40 fokos fűtési víz esetén nagyobb arányban tudjuk előállítani, mint a radiátorokhoz szükséges hőmérsékletű vizet. Amennyiben a tervezés és méretezés megfelelően lett elkészítve (mind szigetelési, mind fűtésigény szempontjából), úgy nincs szükség pótbeépítésű radiátorokra. Hacsak nem egy fürdőszobai törölközőszárítósra gondolunk.
Néhány tulajdonság a teljesség igénye nélkül.
- A falakból sugárzó hő miatt, azonos hőérzet kialakulásához 2-3 fokkal alacsonyabb lehet a helyiség hőmérséklete, mint a hagyományos fűtés esetén. Ez nagyon fontos szempont lehet munkahelyek, iskolák, irodák, de még a lakások esetén is.
- A nagy felületű, alacsony hőmérsékletű hő leadó felület egyenletesebb hő elosztást eredményez a helyiségben.
- Függőleges irányban is egyenletesebb hő elosztás érhető el, mint a konvekciós fűtések esetén.
- Nincs porlerakódás, porcsík képződés, és a padlófűtéssel járó porlebegtetés. Ez komoly allergiás megbetegedések kialakulását előzheti meg.
- Eddigiekben is tárgyalt hő-hidak és egyéb hő-technikai problémák (nedvesedés, penészedés) könnyedén megelőzhetőek.
- Jelenkori, energia hatékony, környezetkímélő fűtési megoldásokhoz könnyedén alkalmazható az „alacsony" hőmérsékleti tartományban (kb. 30-40 Celsius fok) lévő üzemelése miatt.
- Nincs helyigénye, ezért esztétikusabb és nem kell különböző design megoldásokon gondolkodni az eltakarásuk, elfedésük miatt.
- És akkor még nem beszéltünk a talán legfontosabb és a legkomfortosabb tulajdonságról, miszerint ezt a kiépített rendszert tökéletesen használhatjuk nyáron hűtésre is, amennyiben nem meleg vizet, hanem 15-18 fokos hűtött vizet keringetünk a rendszerben.
Egy 120-150 m2-es lakás középkategóriás radiátorokkal való ellátása 500-700 ezer forint. A falfűtéshez használt anyagok és technológia hozzávetőlegesen szintén ezt a tartományt fedi le.