A beton napjaink egyik alapvető építőipari alapanyaga. Erre építjük házunkat, aztán sorban a különböző szinteket. De mit tegyünk, ha repedéseket találunk a felületen?

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a betonnak önmagában csekély a húzószilárdsága, ezért a teherviselő elemekbe acélbetéteket szükséges beépíteni.
Ha nem a megfelelő recept szerint készül a beton, vagy ha nem tartják be a technológiai előírásokat, nem veszik figyelembe az időjárási körülményeket, szinte biztos, hogy számolhatunk a beton károsodásával. Ezek a problémák jelentkezhetnek a kötés és a szilárdulás alatt és után is.
A friss betonkeveréket a lehető legrövidebb időn belül a zsaluzatba kell juttatni és azonnal el kell kezdeni a tömörítést. Utókezelésként gondoskodjunk az elkészült betonszerkezet szabadon álló felületeinek nedvesen tartásáról, így elkerülhetjük a száradási, zsugorodási repedéseket.
A talajjal érintkező szerkezetek esetében nagyon fontos, hogy a beton alapjául szolgáló réteg megfelelően szilárd és tömör legyen. Erre jó a kavicságyazat, ami megakadályozza a víz feljutását a megszilárdult betonhoz, így ugyanis a porózus talajokra jellemző kapillárishatás megszűnik. A kavicságyra érdemes fóliát teríteni, ezzel útját állhatjuk a betonból elszivárgó víznek, meggátolva a korai kiszáradást.

A beton felületén keletkező repedések okai lehetnek:
- dilatációs hézag hiánya
- mechanikai sérülés
- zsugorodás
- korrózió.
A dilatáció az anyag folytonosságának tervezett megszakítását jelenti. Ez az úgynevezett tágulási, mozgási hézag. A dilatáció kialakításának célja, hogy a szerkezetet feleslegesen terhelő erőhatásokat megelőzzük. Leggyakoribbak a vízszintes elmozdulást lehetővé tévő dilatációs hézagok. Dilatációs repedés akkor keletkezik, ha a kivitelezés folyamán nem készült dilatációs hézag vagy azt rossz helyen alakították ki. A hiba csak a repedés kitöltésével és az utólagos dilatálással javítható. A szabálytalan repedést ki kell tágítani, megtisztítani és a vájatba műgyanta alapú anyagot juttatni.
Mechanikai sérülésből adódó repedés akkor keletkezik, ha a betont valamilyen erőhatás éri. Ez lehet akár süllyedés, illetve a teherbírást meghaladó terhelés. A repedések ekkor is tisztítással, majd műgyanta bázisú anyag feltöltésével javíthatók.

A zsugorodási repedések pókhálószerűek. Akkor alakulnak ki, ha a beton utókezelése nem volt megfelelő, vagy a beton keveréket nem jó receptúra szerint állították össze. Ezek a repedések kis tágasságúak, nem hatolnak mélyre, viszont károsan befolyásolják a beton tartósságát. A repedésekből a szennyeződést el kell távolítani, majd műgyantával befolyatni addig, amíg teljesen ki nem tölti a hajszálrepedéseket.

Korrózióról akkor beszélünk, amikor a beton megváltozott kémhatása nem védi az acélbetéteket. A rozsda megrepesztheti a betont, így a szerkezet állapota tovább romlik. A károsodást okozhatják savas füstgázok, a levegő szén-dioxid tartalma, a túl vékony betonfedés, a beton gyenge minősége, a hó- és jégolvasztó sók és a mechanikai terhelések. A sérült részt el kell távolítani, majd az acél megtisztítása és a korrózióvédő bevonat felvitele következik. Ezután lehet pótolni a hiányzó betonrészt.