A magas fűtési költségek és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése miatt ajánlott az energiapazarló családi házak felújítása. Azonban nem egyszerű eldönteni mekkora mértékben újítsuk föl a házat. Táblázatunkban több változat költségeire és megtérülésére is talál példát.
Írásunkban szereplő családi ház az átlagos (rossz) hőszigetelő képességű magyar épület. A bemutatott családiház-felújítások között hőszigetelés és nyílászárócsere is szerepelnek, illetve ezek ötféle változata:
padlásfödém szigetelése 20 cm vastagságban,
külső fal szigetelése 10 cm vastagságban,
padlásfödém szigetelése 20 cm vastagságban, külső fal szigetelése 10 cm vastagságban,
padlásfödém szigetelése 20 cm vastagságban, külső fal szigetelése 10 cm vastagságban, külső ablak cseréje (U = 1,1 W/m2K)
padlásfödém szigetelése 20 cm vastagságban, külső fal szigetelése 10 cm vastagságban, külső ablak cseréje (U = 1,1 W/m2K), külső ajtó cseréje (U = 1,1 W/m2K)
A vizsgált beruházások értéke 160 ezer és 1,5 millió forint között mozognak. A legnagyobb befektetéssel lehet évente a legtöbbet megtakarítani, viszont mégis ez a változat térül meg leglassabban. Azonban a befektetés növelésének arányához képest a megtérülési idő jóval kisebb ütemben nő. Egyszerűbben, a közel tízszer akkora befektetéshez nem egészen háromszoros megtérülési idő tartozik. Az hogy milyen vastag legyen a hőszigetelés, több dolog függvénye, például a ház többi elemék állapotától. A táblázatban közepes érték: 10 centiméter szerepel.
A fogalmak
U-érték, hőátbocsátási tényező (mértékegysége a W/m2K) Az épületszerkezeteken keresztül a melegebb oldalról a hidegebb felé mindig áramlik hő. Ennek jellemzésre szolgál a hőátbocsátási tényező, amely azt mutatja meg, hogy a szerkezet 1 négyzetméteres felületét vizsgálva, ha a szerkezet két oldala között 1 Celsius-fokos hőmérséklet-különbség esetén 1 Watt hőenergia áramlik ki, akkor az U-érték 1,0.
Fajlagos hőveszteségtényező és a követelményérték százalékában A fajlagos hőveszteségtényező az épület egészének a hőveszteségét jellemzi. Tehát csak attól függ, hogy milyen jó az épület szigetelése. A fajlagos hőveszteségtényező az 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására távozó hőenergiát mutatja meg egységnyi fűtött térfogatra vonatkoztatva. A követelményérték százalékban azt mutatja, hogy az épületre kiszámított értéket a fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékkel kell elosztani (majd szorozni 100-zal, hogy százalékban kapjuk meg az eredményt). Ha a kapott érték 100 százalék, akkor az épület számított hőveszteségtényezője éppen megfelel az előírásnak. Ahogy csökken a szám, annál jobb az épület hőszigetelő képessége. Új épületek esetében ennek az értéknek kisebbnek kell lennie 100-nál. Régi épületekre 100 százaléknál nagyobb ez az érték, mert ezek nem teljesítik a mai – nem túl szigorú – előírásokat sem.
Épületenergetikai osztály A szakemberek szerint hazánkban az előírások eléggé megengedők. Már készül az új jogszabály, bár nem tudni mennyire lesz szigorú. Nyakunkon van 2020, amikortól az Európai Unióban csak közel nulla energiaigényű épület kaphat csak építési engedélyt. A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen az adott épület energiafogyasztása a referenciaépülethez viszonyítva. Az átlagos lakásállomány a követelményhez képest 50–90 százalékkal több energiát használ.
Így néznek ki a mai előírások Magyarországon:
Betűjel
Éves fűtési energiafogyasztás négyzetméterre (kWh/m2/év)
Sok család él nehéz körülmények között. A „Jövőt teremtünk!” program az ilyen családok számára adhat egy új lehetőséget egy élhetőbb környezet megteremtésére. 5 család versenyzik, hogy otthonaikat újjáépítsék, átalakítsák, hogy teljesebb életet élhessenek. facebook.com/.../...
Építés 
. (x)
A kategóriák RSS linkjei
Hozzászólások