Indulásként több figyelem és egy kevés invesztíció!

Keszler lászló

Barátom történetével kezdem, aki egy lakóparkos építkezésbe vágott bele. Az építési területen 8-10 épületet húznak fel Budapest egyik népszerű agglomerációs településén. Az ő lakása csak decemberben készül el, azonban az eddigi lakásából már ki kellett költözzön és a lakópark építtetője vállalta, hogy átmenetileg egy majdnem elkészült, de el még nem adott lakrészben átmenetileg elhelyezi a bútorait, értékeit.  Talán mondanom sem kell, hogy az építési területre betörtek, simán kifeszítették a lakás, hátsó erkély oldali ajtaját, nem kevés dolog tűnt el és persze nem csak a jelzett lakásból, hanem további még le nem zárt lakrészekből is, ahová az építtető már lerakott radiátorokat, kazánokat, stb. az össz. kárérték jelentős.

Nézzük meg közelebbről az eseményeket.  Az építkezés egy közepes méretű téglalap alakú telken folyik, a terület bejárati és egyik oldalsó része van bekerítve, biztonsági őrbódé a bejárati oldalon van. Világítás éjszakára csak a bejárati oldalon lett elhelyezve.  A biztonsági őrök feladata elvileg az volt, hogy óránként (nyilván éjszaka is) járják körül a területet. További biztonsági intézkedéseket (pl. akár riasztók felszerelését) nem látott indokoltnak az építtető?!

Építési területek vagyonvédelme

A történet nyilván nem egyedi, a sok hasonló eset lopás és rongálás kár ellenére is mintha úgy tűnne, hogy az építtetők, (kivitelezők) nem lennének hajlandóak előre és tudatosan felmérni a biztonsági kockázatokat, és körültekintően megtenni a szükséges intézkedéseket az  építkezés megkezdése előtt. Mi is lehet ennek az oka? Elég kézenfekvő: más az igény az építkezés során, ismét más immár a kész épületnél, hiszen a kivitelező a munka után levonul a területről. A vagyonvédelmi szükséglet tehát periodikus és viszonylag rövid időt érint, ezért a kivitelező általában a lehető legalacsonyabb invesztícióval és figyelemmel igyekszik „letudni ” a feladatot (a károkat követően, pedig nem ritkán fut a pénze után)
Cikkünkben most nyilván nem az építőipari nagyberuházások vagyonvédelmével foglalkozunk (ott általában a problémák ellenére is szervezettebb a vagyonvédelem), inkább a lakás – lakópark - telephely építkezések, kisebb volumenű kivitelezések kapcsán jelentkező tapasztalatokkal.

Tekintsük át akkor, hogy mi minden jelenthet itt vagyonvédelmi kockázatokat. Ami nyilván közismert,  döntően azok az építési területen tárolt és még be nem épített értékes anyagok, szerelvények, szaniterek, gépészeti technikák ( kazánok, radiátorok ) stb., hiszen minden  a feketepiacon jól értékesíthető „ bármi ” ide érthető, nem is beszélve a lakók már az építési periódusban ide  átmenetileg elhelyezett értékeiről ( lád: a fenti eset ). Az elkövetők is több körből kerülhetnek ki, nyilván ami a leginkább közismert a külső körből származó károkozás, de kockázatot jelenhet a körön belüli dolgozó, de akár a beszállítói kör is.

Építési területek vagyonvédelme

Mi is akkor a teendő. Nem spórolható meg ezen a területen sem egy körültekintő tervező munka, de meggyőződésünk, hogy megéri és ennek segítségével a fenyegető károk nagyságrendjéhez viszonyított meglepően alacsony ráfordítással sok minden megelőzhető. Próbáljuk meg akkor végiggondolni a vagyonvédelmi intézkedések legszűkebb, mondhatnánk, minimál programját.

A teljes cikk a Securinfo oldalon itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Hogyan növeljük otthonunk biztonságát

Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak az után törődjünk a biztonsággal, ha már megtörtént a baj. Írásunkban ötleteket talál arra, hogy építkezés, felújítás, tetőtér-beépítés előtt, miként mérje fel a kockázatokat, és miként előzheti meg az otthona biztonságát fenyegető veszélyeket.

Riasztórendszer a betörés megelőzésére

Bár még sokan vannak, akik az első betörés után szereltetik be a riasztó, mégis egyre nő azok aránya, aki előre gondolkodnak, és már az építés, felújítás tervezésekor számolnak a riasztórendszerrel.

Biztonság a panelben: tűzvédelem, betörésvédelem

A panellakásokat különösen veszélyezteti a tűz és a betörés. Érdemes végig gondolni és kiszámolni, mennyibe kerül a panellakások tűzvédelme és betörésvédelme. És ajánlott távfelügyelettel is védeni otthonunkat.

Provision-ISR Plug&View IP kamerák

Manapság egyre inkább felértékelődik szeretteink és a mindennapi munkával összegyűjtött értékeink biztonsága. Valószínűleg mindenkinek a rémálmai között szerepel, hogy a munka, vagy nyaralás idején magára hagyott és bezárt ingatlanban nem kívánatos vendég járt.

Együttműködés az Austrotherm és a Mérnöki Kamara között

A Magyar Mérnöki Kamara és a Austrotherm Kft. együttműködési megállapodást kötött a kamara által szervezett szakmai képzésen való előadások megtartására.

A rönkház tervezése, alapozása és építése

Rönkházban lakni valódi természetközeli élmény. Azonban a stabil, időtálló szerkezet megköveteli a körültekintő tervezést és kivitelezést. {module [312]} {module [351]} Fontos, hogy a rönkház tervezést erre szakosodott szakemberek, mérnökök tervezzék! Mivel a rönkökből készült ház önhordó szerkezet, így alapozása a hagyományos téglaházéval szemben igen egyszerű. A legegyszerűbb esetben a ház sarkai, illetve a terhelési pontok alá betontuskókat kell helyezni, és azokat a talajban a fagyhatár szintjéig leásni. Ha a ház alá pince is kerül, akkor arra a födémre helyezhető az építmény. Téglából vagy betonból készült földszint födémjére is állítható, második szintként. A beton vagy cölöpös alapozás után teljes szerkezetkész ház telepíthető. Az előre elkészített elemek, gerendák, rönkök könnyen szállíthatók, így az építkezés idő is lerövidül. A gyártó szakemberek számítógépes vezérlésű (CNC) megmunkáló gépekkel alakítják a méretpontos gerendákat, paneleket, oszlopokat, amelyek sorrendben megszámozva alkotják az építendő ház elemeit, melyet csak össze kell rakni.   Befejező munkálatok A rönkház befejező munkáihoz elegendő egy normál asztalos, vagy ács. Nem célszerű és kevésbé költséghatékony egy rönkházépítő szakembert megbízni. A háztulajdonosok saját maguk is elvégezhetik a befejező munkákat egy helyi szakember segítségével. A befejezéshez szükségesek lehetnek további műszaki szakemberek (burkoló, vízszerelő, villanyszerelő, fűtésszerelő stb.).  Rönkház szigetelése, stabilitás és karbantartása Alapvetően a fa hőszigetelési képessége jónak mondható, de ahhoz, hogy igazán jó szigeteléssel bíró falat kapjunk, legalább 27-30 cm átmérőjű rönkökből kell építeni, ami az építési költségeket alaposan megemeli. Ha a pénztárcánk ezt nem engedi, a ház összesített hőszigetelését javíthatjuk, hőszigetelt nyílászárókkal, zsalugáterrel, a födémre (padlásra) helyezett, a szokásos 10-20 cm ásványgyapot szigetelés helyett 30-40 cm-t használva. Több gerendaház gyártó kínál hőszigetelt házat, ahol a gerendák között egy kb. 10 cm-es cellulóz vagy kőzetgyapot hőszigetelést helyeznek el, jelentősen növelve a falazat hőszigetelési értékét. A megfelelő vastagságú 30-40 cm-es rönköknek nem kell további hőszigetelés. Az egymásra illesztett rönkök hornyait régen mohával szigetelték, manapság tisztított birkagyapjúval célszerű kitölteni. A fából készült szerkezeteket célszerű gomba, penész, és rovarok elleni szerrel kezelni. Manapság erre a célra kifejlesztett szereket lehet kapni. A színezést, pácolást mindenki maga dönti el igényei alapján. A parafa és a kőzetgyapot szigetelés is használatos, melyek közül az előbbi szigeteléssel tökéletes diffúziósan nyitott rendszert hozhatunk létre. A parafa hosszútávon megőrzi technikai tulajdonságait, nagyon egyszerű a karbantartása. A fafelületek kezelése növényi eredetű, vizes bázisú bio lazúrral történjen, mely jól kötődik a kezelt felülethez, hagyja lélegezni a fát és együtt öregszik a kezelt felülettel. Az ilyen minőségi lazúrok mélyen beszívódnak a fába és áttetsző réteget alkotva hagyják a fa erezetét érvényesülni. Az átfestés 5-6 évente javasolt.   {module [313]} A rönkház anyaga A rönkház építéshez ideális északi fenyők lényegesen lassabban nőnek, mint kontinentális rokonaik, ezért jobbak a nálunk honos fenyőfajtáknál. Az északi fenyőknek nagyobb a tömörségük, keményebbek, időtállóbbak, jobb a hőszigetelési tulajdonságuk és az alaktartásuk is. A fa színe enyhén vöröses árnyalatú, ami barátságos, meleg hangulatot kölcsönöz. Magas minőséget képviselnek a Finnországban növekedett fenyők, melyek főbb jellegzetessége a magas gyanta tartalom és a tömör szerkezet, hosszú élettartammal és kedvező hőszigetelési paraméterekkel rendelkeznek. Célszerű a rönköket fél évig pihentetni a kivágást követően, így a januárban kivágott rönkökből nyáron már el lehet kezdeni az építkezést. Építhető rönk- és faház cédrusból is, amely jól ellenáll a szuvasodásnak és könnyen megmunkálható. A cédrus a faanyag száradásakor csak csekély mértékben zsugorodik. A rönkházak építéséhez sokan ezt tartják a legjobbnak. A keményfák közül elsősorban a tölgy ajánlott, mert erős és szép az erezete. A fehér tölgy jól ellenáll a korhadásnak, e tulajdonságából adódóan gyakran használt alapanyaga a rönkházaknak. Közeli forrásból népszerű az Árvai lucfenyő, ritkábban a vörösfenyő. A lucfenyő kiváló rugalmassága, szivacsosabb szerkezete, jobb hőszigetelő képessége, kisebb gyantatartalma a felületkezelő anyagok mélyebb beszívódását eredményezi, így az élettartama akár a duplájára is nőhet.   Anyagszükséglet Egy átlagos építésű 50 m2 -s házhoz, tetőtér beépítéssel együtt nagyjából 50 m3 fenyő szükséges, 30-40 cm átmérővel. Ez a mennyiségű rönk házhoz szállítva daruzással együtt nagyságrendileg 2-2,5 millió Ft. Ez a falak felépítéséhez elegendő mennyiség. További anyagok Minden más épület fajtában használatos anyag szóba jöhet. Betonpadló, kő burkolat, téglafal, szőnyeg, hagyományos vagy modern fürdőszoba, konyha. A legújabb világítótestek, modern fűtés stb. Mindez lehet szükséges, és jól működik a rönkház falai között is.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár