Ismerkedés a zöldtetőkkel

Nehezíti az életünket a klímaváltozás, különösen a nagyvárosokban élőket sújtja a szélsőséges időjárás. A gondok enyhítésére nyújt lehetőséget a zöldtető. A városok fenntartható fejlődésének egyik feltétele a zöldfelületek növelése.

A városokban újabb, jelentős arányú zöldfelületet már csak a tetőkön lehet kialakítani. A zöldtetőnek számos előnye van, több bajra is megoldást jelent.

Az alapvető gond a zsúfolt városokban, hogy a nappali meleget az épületek és az aszfalt tárolják, majd azt éjszaka sugározzák vissza. Ezt hívják „hősziget effektusnak”, az éjszakai forróságban az ott élők nem tudnak pihenni, ez jelentősen terheli szervezetüket. Különösen a panelházakra igaz ez, ahol a legfelső emeleten, akár 35–40 Celsius-fokos is lehet a hőmérséklet.

Ismerkedés a zöldtetőkkel


Egy-egy nagyobb hőhullám akár 15–50 százalékkal is növelheti a halálozási arányt a nagyvárosokban. A tömegesen bekapcsolt légkondicionáló berendezések pedig tovább rontják a helyzetet, mert a működésük során termelt és a bentről kivont hőt, azt utcára jutatják ki, ezzel még jobban fölmelegítve a belvárosokat.

A megszaporodott zivatarok, felhőszakadások oka a forró levegő gyors felfelé áramlása, amely a felső légrétegben ütközik a hideg levegővel. A két, jelentősen eltérő hőmérsékletű légtömeg találkozása csapadékképződéssel jár, és ez váltja ki a zivatarokat.

A klímaváltozás következtében a csapadék egyenlőtlenül esik le, hosszú, száraz időszakok után egyszerre nagy mennyiségű víz szakad le ránk. Mára a lehullott csapadéknak legalább a fele az esős időszak 1 százaléka alatt esik le. A csatornák ezt képtelenek elnyelni, áll a víz az utakon –, aki nagyvárosban él az gyakran láthat ilyet.

Ismerkedés a zöldtetőkkel

Az a szép a zöldtetőben, hogy több gondra egyszerre nyújt megoldást. Az ültetőközeg vastagságától függően a tetőn kialakított zöldfelület megtartja akár a lehullott csapadék 70 százalékát is, ezzel jelentősen csökkenti a csatornahálózat terheltségét.

Az így elraktározott folyadék lassan elpárolog, a párolgás pedig – mint azt már az általános iskolában is tanultuk –, hőelvonással jár, így javítva a mikroklímát. Hűl a levegő, hűl az épület szerkezete is, sőt nem is tud átforrósodni, mint a hagyományosan kátránnyal, kaviccsal borított lapos tetők esetében. Mivel egy zöldtetőn az ültetőközeg 10 cm-es mélységében a hőmérséklet csupán a kellemes 20 Celsius-fokra emelkedik.

Itthon Prekuta János, főiskolai adjunktus végzett zöldtetőkön hőmérsékleti vizsgálatokat, ezek alapján megállapítható hogy, amíg a folyami kaviccsal borított tetőn az éves hőingadozás elérte a 100 Celsius-fokot, (télen –20 Celsius-fok, nyáron +80 Celsius-fok), addig egy 10 cm vastagságú extenzív zöldtetőn, az éves hőingadozás 34–36 Celsius-fokra mérséklődött.

Ha nem melegszik fel annyira a levegő, akkor kevésbé alakulnak ki a fent említett zivatarok, tovább csökkentve a csatornahálózat terhelését.

Ismerkedés a zöldtetőkkel

A városokban egyre többen allergiásak a szálló porra, a szmogra. A zöldtetők környezetében alacsonyabb a hőmérséklet, kevésbé kavarog a por. A növények levelei pedig remekül megkötik a port, ellentétben a „fekete” tetőkkel, amelyekről a szél állandóan fölkavarja azt.

A Budapesti lehetőségeket vizsgálva, a Levegő Munkacsoport felmérései alapján, ha a meglévő lapos tetőkre növényeket telepítenénk, akkor a főváros zöldfelületének arányán akár 15 százalékkal is javíthatnánk.

A zöldtetők télen is védik az épületet, mint fejünket a meleg sapka. Az épület tetején kialakított kertben a növényrétegben és az ültetőközegben lévő levegőréteg jelentősen lassítja a hő kiáramlását, ezzel nagy mennyiségű energia takarítható meg.

Ismerkedés a zöldtetőkkel

A zöldtetők kialakítását, ezzel a növényborított felületek növelését, a folyamatban lévő panelfelújítások részévé kellene tenni. Amellett, hogy javítja a városi környezetben az életminőséget, gazdaságilag is hasznos. A fedetlen lapos tető vízszigetelését az erős UV-sugárzás és a nagy hőingadozás hatására általában 15 évente föl kell újítani. Ezzel szemben a szakszerűen megépített zöldtető is elvileg korlátlan időre meghosszabbítja a szigetelés élettartalmát. Ha azt vesszük, hogy 15 évente fel kell újítani a szigetelést, akkor hosszú távon mindenképp a zöldtető kialakítása a gazdaságos.

Forrás: Bellavics László: A zöldtetők előnyei, szerepük a fenntartható városi fejlődésben

Képek: Zöldtetőépítők Országos Szövetsége, zeosz.hu

Kapcsolódó cikkek

Az Év Zöldtetője és Zöldfala 2014 - Pályázati leírás

A pályázat célja: a ZÉOSZ a hazai kertépítészeti gyakorlatban egyre sűrűbben feltűnő tetőn készült kerteknek, zöldtetőknek és az épületek falán létesített belső zöldfalaknak, külső zöldhomlokzatoknak kíván nagyobb nyilvánosságot adni.

A+-os, energiatakarékos panelfelújítás

Panelfelújítás során is lehet nagyon jó eredményeket elérni, ha kellő vastagságú hőszigetelést használnak, és háromrétegű ablakra cserélik ki a régit. Nemrégiben Miskolcon A+-os lett a fölújított panelház a felújítás után.

Az első tavaszi kerti munkák

„Kertünk életterünk nappalija” – otthonunk fontos része a kert, gyönyörködtet, és időről időre elkápráztat változásaival, színeivel, illataival. Írásunkban összegezzük a legfontosabb tavaszindító kerti munkákat: a gyepszellőztetést, a lemosó permetezést, a tavaszi metszést, az öntözőrendszer karbantartását.

Fűtető: a zöldtetők ősi változata északon

Izlandon, a Feröer-szigeteken, Norvégiában, egyszóval a vikingek földjén találkozhatunk még ma is több száz éves vagy épp új építésű fűvel benőtt háztetőkkel.

Fák a háztetőkön és a teraszokon Bejrútban

Az ókor hét csodájának egyike, Szemirámisz babiloni függőkertje ihlette meg Wassim Melki bejrúti építészt, aki a libanoni fővárost szeretné élhetőbbé, szebbé és egészségesebbé varázsolni.

Az év legzöldebb kertje

Környezetbarát kertművelés, növénytermesztés és megújuló energiaforrások használata – ezek alapfeltételek voltak „Az év környezetbarát kertje” versenyben. A nyertes Szilágyi Alice lett, aki az egész kertet saját kezével gondozza.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár