Télikert, hogy mindig tavasz legyen

Segítségével napfényt és életet varázsolhatunk a véget nem érő borús hónapok monotonitásába. Különleges atmoszférájával, lehet lakásunk ékköve és a nyugalom szigete is egyben.

Népszerűsége nem napjaink trendhóbortjainak egyike, már évszázadokkal ezelőtt is megjelent, mint az egzotikus növények megfigyelésének és kutatásának „melegágya".

Sőt hamarabb funkcionált házrészként, mint maga a fürdőszoba. Később az 1600-as években a főúri paloták privilégiumai közé tartozott az orangerie, ami a télikert egyfajta elődjének tekinthető, de alapvetően trópusi gyümölcsöket termesztetek bennük. Hazai vonatkozásban az első üvegház a Pozsonyi Botanikus Kertben volt, amely Lippay György és unokaöccse, János nevéhez fűződik. A télikert fénykora az 1800-as évek végére teljesedett ki, amikor már a lakótér szerves részévé vált. A gazdagabb körökben státuszszimbólumként építették és használták. A legismertebb a londoni Kristálypalota volt.

Manapság ismét reneszánszukat élik, és bár már nem számít kuriózumnak számos tervezési-és kivitelezési megoldás közül választhatunk, ami nem csak a helyzetünket, hanem a pénztárcánkat is megkönnyítheti, ám a végeredmény mindenkit kárpótol.

A télkert hagyományos szerepétől elrugaszkodva, ma már teljes értékű lakótérként funkcionál, lehet akár nappaliként, tárgyalóként vagy konyhaként is használni.

A tervezés első fázisaiban fontos építési engedélyt kérnünk az óhajtott építményünkre, hiszen megváltozik a ház homlokzata és látványa, ezzel egyidejűleg nő a beépített terület is.

Nélkülözhetetlen, hogy a kezdeti fázisok során részletesen megismerjük a télikertek formáját, szerkezetét, héjalási technikáit, az anyagok típusait és azok tulajdonságait, valamint a kivitelezés folyamatát, melyek nagymértékben befolyásolják a költségeket.

A télikertek méretét a helyi adottságok határozzák meg, de minél magasabb a belső tere, annál kellemesebb és hangulatosabb időtöltést garantál, főként a melegebb, nyári időszakban. A jól átlátható üvegfelületeknek köszönhetően megszűnnek a magassági terek.

Az alacsonyabb télikertet könnyebb kifűteni, nyáron nehezebb hűteni, míg a magasabb esetében ez pont fordítva történik. Ez abból adódik, hogy a bővítmények gyorsabban reagálnak a külső időjárási viszonyokhoz, mint maga a lakóépület, könnyebben hűlnek ki, és melegednek át.

Folytatjuk...