Gyűjtsünk esővizet!

Az ivóvíz felhasználása világszinten rohamosan nő, miközben földünk ivóvíztartalékai sajnos egyre csökkennek. Az ivóvíz drága kincs, ha azonban törekednénk arra, hogy csapvíz helyett esővizet használjunk, amikor csak lehet, sokat spórolhatnánk.

A vízgazdálkodási törvény szerint az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz az ingatlan birtokosának tulajdonát képezi, így a csapadékvíz gyűjtése és felhasználása nem csak hogy szabályos, de kifejezetten ajánlott is.

Esővízgyűjtés a tetőről

Honnan gyűjtsük a csapadékvizet?

Gyűjtés a tetőről

A csapadékvíz gyűjtésének legkézenfekvőbb módja az épület tetejéről lefolyó víz gyűjtése, már csak azért is, mert az innen összegyűjtött esővíz a legtisztább. A csapadék mennyisége területenként eltérő, ezért fontos az ingatlan földrajzi elhelyezkedése, ugyanakkor a tető mérete és alapanyaga sem elhanyagolható szempont. A tető anyaga befolyásolhatja ugyanis az összegyűjtött víz minőségét. A cserép és műanyag felület a legideálisabb a gyűjtéshez. A fémhéjazat bár sima, a fémionok kioldásának veszélyét hordozza és a betoncserépnél is várhatók kémiai reakciók. A palatetőkről lefolyt csapadékvíz felhasználása nem ajánlott, a bitumenes tetőknél pedig a szag és az elszíneződés veszélye okoz gondot.

Gyűjtés a felszínről

A csapadékvíz felszínről való gyűjtéséhez fontos a megfelelő terepesés és a nagy felület. Megfelelően lejtős talajon a csapadékvíz a lejtőre merőlegesen vezetett, fedett és burkolt kisebb árkokban a terület alján könnyen összegyűjthető. Az így gyűjtött esővíz elsősorban öntözésre vagy kisebb kerti tavak létrehozására használható.

Esővízgyűjtás hordóba

Hol tároljuk az esővizet?

Szabadban elhelyezhető tárolók

Az esővízgyűjtés legegyszerűbb és leggazdaságosabb módja az eresz alatt vagy mellett egy esővízgyűjtő hordó elhelyezése. Ebbe a csatornából közvetlenül ömlik a víz. Érdemes azonban valamilyen módon szűrni az így gyűjtött csapadékvizet is, hogy hosszabb ideig, minőségi károsodás nélkül tárolhassuk azt. Az esővizet a hordón lévő műanyag csapon vagy tömlőn keresztül lehet leereszteni, de kisteljesítményű szivattyúval magasabb helyekre is eljuttatható. Fontos, hogy ezeket az ilyen esővízgyűjtőket télre le kell ereszteni.

Ez a módszer azoknak jó, akik nem akarnak sokat költeni az esővíz hasznosítására, de mégis szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel. Ez egy gyorsan megvalósítható, gazdaságos megoldás. Ráadásul manapság már igen szép, dizájnos esővízgyűjtő hordókat és szetteket lehet kapni, így attól sem kell tartani, hogy egy elkoszolódott hagyományos hordót kell az eresz alatt tárolni. Léteznek például amfora vagy oszlop alakú, fautánzatú, rattan és téglafalhatású hordók is.

Talajban elhelyezhető tárolók

A talajban elhelyezhető tárolók telepítése drágább és időigényesebb ugyan, mint a felszíni tárolóké, de ha ezt választjuk, a tartály feletti terület használható marad, a felszínen pedig csak egy aknafedél látszik. Ezek a tárolók alkalmasak a felettük lévő földréteg megtartására, a fedő talajréteg pedig biztosítja a fagymentes víztárolást. A fénymentesség és a relatíve állandó hőmérséklet szintén segíti az esővíz kiváló minőségének megtartását, akár több hónapon át.

Az ilyen földbe építhető tartályok bordázottak és egy darabból állnak, nem lehet rajtuk forrasztás vagy hegesztés. A telepítésükhöz szükséges befolyási mélység körülbelül 40-65cm. Az optimális tartályméret az épületünk alapnégyzetmétere alapján számolható ki. Ha talajban elhelyezhető tároló mellett döntünk, olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint például a talaj és a talajvíz szintje és hogy adott esetben a túlfolyás hogyan vezethető el.

Fa burkolatos esővízgyűjtő

Komplett esővízgyűjtő rendszer

Aki azon gondolkodik, hogy épülő házát esővízgyűjtő rendszerrel látja el, vagy a már meglévő épületet alakítja át, annak komplexebben kell gondolkodnia. Itt már sok dologra figyelni kell, nehogy a spórolás helyett rendszeres kiadást jelentsen a rendszer javítgatása. Fontos tudnunk azt, hogy a felszínen vagy a talajban, esetleg az épületben szeretnénk elhelyezni a tárolót.

Tekintve, hogy egy ilyen rendszer kiépítése akár több százezres költségű lehet, nem árt átgondolni, hogy megtérül-e a beruházás és esetleg nem érdemesebb-e fúrott kútba fektetni pénzünket. A döntést nyilván befolyásolja, hogy mennyi az adott területre eső éves csapadékmennyiség, mekkora felületről tudják gyűjteni a vizet, és hogy mik a felszín és a talaj adottságai. Mindenesetre egy ilyen rendszer kiépítéshez mindenképpen kérje szakember segítségét.

Esővíz gyűjtő rendszer

Szabályozás

A vízellátással, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetéssel számos jogszabály foglalkozik. Az építés, létesítés alapvető szabályait az 1997. évi LXXVIII. „Törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről” határozza meg. Ez a jogszabály jelöli ki a helyi építésügyi hatóságokat. A kommunális szolgáltatások egy részének kiépítése és engedélyeztetése kistérségi szinten is történhet. (2004. évi CVII. Törvény A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól), illetve bizonyos vízügyi, vízrendezési hatósági jogköröket a regionális környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek gyakorolnak. Az említett jogszabályok nem kifejezetten a csapadékvíz-hasznosításra vonatkoznak, csak amennyiben az érinti az ivóvízhasználatot és szennyvízelvezetést, a felszíni vizek elvezetését. A tervezési, építési, engedélyezési eljárásokról, a rájuk vonatkozó jogszabályokról elsősorban a helyi önkormányzat adhat felvilágosítást.

Kapcsolódó cikkek

Így takarékoskodjunk az öntözővízzel

A túl sok víz használata nemcsak költséges, de pazarló is a környezettel szemben. Ha mindannyian takarékoskodunk erőforrásainkkal, akkor élhető bolygót hagyunk majd unokáinkra. Íme, néhány hasznos ötlet.

Hőszigetelés és környezetvédelem

Bármivel is szigeteljük házunkat, mindenképpen védjük a környezetet – ha kevesebbet fűtünk, kisebb lesz házunk káros szén-dioxid kibocsátása. Igazán zöldek azonban akkor lehetünk, ha még a burkolóanyagot is körültekintően választjuk meg.

13 tipp az otthoni víztakarékossághoz

Sok vizet használni nemcsak költséges, de barátságtalan dolog is a környezettel szemben. Ha mindannyian megtesszük a magunk részét, és takarékoskodunk az erőforrásainkkal, akkor élhető bolygót hagyunk majd unokáinkra. 

Mit kell tudni a napelemekről?

A villamos energiára, az áramra fordított költség – rezsicsökkentés ide vagy oda – még mindig jelentős tétele egy háztartás havi költségvetésének. Környezetünkre a legkevésbé káros, ha az áramot a kimeríthetetlen napenergiából nyerjük napelemmel.

Nyárvégi kerti munkák

Az augusztus a kiskertben nemcsak a betakarítás és az őszre való felkészülés jellemzi, ilyenkor aktuális a késői vetés is, hogy a téli hónapokban még mindig friss zöldség kerüljön az asztalunkra.

Fák a háztetőkön és a teraszokon Bejrútban

Az ókor hét csodájának egyike, Szemirámisz babiloni függőkertje ihlette meg Wassim Melki bejrúti építészt, aki a libanoni fővárost szeretné élhetőbbé, szebbé és egészségesebbé varázsolni.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár