Gyorskalauz öntözéshez

Az öntözőrendszerek kialakításánál figyelembe kell venni a kerti növények, a pázsit, a cserjék, virágok eltérő igényeit. Számukra az a legfontosabb, hogy a kellő mennyiségű vizet a megfelelő időben kapják.

Az öntözőrendszerek felépítése

Az esetek túlnyomó többségében, a teljes öntözőrendszer a föld alá van telepítve. Így nem zavarja meg a kert összképét a füvön felejtett locsolótömlő. Tehát az öntözőrendszer látszólag, mintha ott sem lenne, viszont az öntözés sohasem marad el. Hogyan lehetséges ez? Az öntözőrendszer csepegtetőcsövekből, mágnesszelepekből, süllyesztett szórófejekből, egy vezérlőből és a hozzá kapcsolódó esőérzékelőből áll. Mindig a vezérlőbe táplált program határozza meg, hogy a kert mely részében működjön éppen az öntözés, ennek megfelelően ez„irányítja" a föld alatti alkatrészek sokaságát. Mi ebből csak annyit veszünk észre, hogy az addig rejtett szórófejek kiemelkednek a földből, elindul az öntözés, majd a nekik szánt idő letelte után visszabújnak a földbe. Az öntözőrendszer számos további feladatra képes, így például figyeli az esőt, lehet vele műtrágyázni, hűteni a tetőn keresztül a házat és még megannyi lehetőséget hordoz magában!

Milyen szórófejet használjunk a kert különböző területeire?

Az öntözendő területek növényzete, a terepviszonyok és a rendelkezésre álló vízforrás paramétereinek együttes ismeretében határozható meg, hogy az adott terület öntözésére milyen szórófej a legalkalmasabb.

Füves területek

Gyepfelületek öntözése süllyesztett (a földbe fixen beépített, onnan csupán az öntözés idejére kiemelkedő) szórófejekkel oldható meg a legjobban. A süllyesztett szórófejeknek két alapvető fajtája létezik: a spray és a rotoros szórófej. Hogy a kettő közül melyiket válasszuk, leginkább a terület nagysága alapján érdemes eldönteni.

A spray szórófejek elsősorban keskenyebb, bonyolultabb, szabdaltabb füves területek öntözésére alkalmasak. Szórási sugaruk jellemzően 2 - 5 méter közé esik, de speciális fúvókák akár 60 cm-es sugárban, vagy keskeny sávban is öntözhetnek. Jellemzőjük a nagy csapadékintenzitás (rövid idő alatt sok vizet adnak ki), ezért napi 5-10 perc működtetés elegendő számukra. Kiemelkedés után a területet egyszerre öntözik, nem mozognak. A fúvókák számtalan típusa kapható. Az állítható fúvókák nagy előnye, hogy 1-től 360°-ig bármilyen körcikk öntözése megoldható velük, legyen bármilyen szabdalt az öntözendő terület. A fix fúvókák szöge nem állítható, ez gyárilag 90°, 180°, 360°, vagy különleges sávszóró (téglalap alakú). Nyomástartományuk 1,5-3,0 bar. Tervezésnél nagyon lényeges, hogy a spray szórófejek vízfogyasztása az általuk öntözött területtel arányosan nő, tehát egy teljes kört öntöző szórófej négyszer annyi vizet igényel, mint egy 90°-ban öntöző. A csapadékintenzitásuk jó közelítéssel egyforma.

A pázsitöntözés másik eszköze a rotoros szórófej. Ezekkel nagyobb területeken lehetséges az öntözés, mivel szórási sugaruk általában 8-12 m, bár különleges esetekben célszerű a mini rotoros szórófejek (5-11 m sugár) használata. A spray szórófejekhez hasonlóan ezek is a víznyomás hatására emelkednek ki a földből, viszont a kívánt terület öntözését a kilőtt vízfüggöny forgatásával valósítják meg. A szórófejhez legközelebb és legtávolabb eső öntözésre szánt területen is a csapadékeloszlás közel egyforma, így az öntözés egyenletes lesz. Az öntözés általában 40° és 360° közötti szögtartományban történik. A vízsugár oda-vissza forgatását a rotor végzi. Nyomástartományuk 2-5 bar. Normál fúvókakészlettel kaphatók, melyekkel a legtöbb öntözési feladat megoldható. Ahol a körülmények lehetővé teszik alkalmazásukat, ott ajánlott ezek használata, hiszen nagy területek öntözése ezekkel a szórófejekkel gazdaságosabb, mint spray szórófejekkel.

Sziklakertek

A viszonylag kis talajréteg-vastagság miatt a sziklakertek öntözése körültekintést igényel, nem beszélve arról, hogy a sziklakertekbe ültetett növények jórészt többé-kevésbé szárazságtűrők. Mindenképpen kis csapadékintenzitású öntözés szükséges, ami azt jelenti, hogy nem szabad nagyon rövid idő alatt kiadni a szükséges vízmennyiséget. Ez a gyakorlatban mikroszórófejekkel vagy csepegtetőkkel valósítható meg.

A mikroszórók finom permet formájában adják ki a vizet, így nem fordulhat elő a talaj kimosódása. Vízkibocsátásuk és csapadékintenzitásuk kicsi. Mivel ezeket kis átmérőjű, hajlékony mikrocsővel ágaztatjuk le a zónavezetékből, elhelyezhetőségük rugalmas, könnyedén lehet alkalmazkodni a különféle nagyságú növényekhez, ill. a növények növekedése folytán szükségessé váló szórófej-áthelyezések sem jelentenek nehézséget.
A csepegtetőcsöveket szintén be lehet fűzni a kövek és a növények közé. A csepegtető öntözés elsősorban akkor javasolt, ha van mód a cső esztétikus elrejtésére (pl. fenyőkéreg-takarással).

Virágágyak, veteményeskertek

Erre a feladatra a nagy kiemelkedésű (30 cm-es) süllyesztett spray vagy rotoros szórófejek, ill. fixen kiemelt szórófejek egyaránt jó megoldást jelentenek. Kivételt az jelenthet, ha az öntözendő növény nem szereti, ha felülről öntözik. Ebben az esetben a korábban már említett csepegtetőcső jelentheti a megoldást.

Cserje- és tujasorok

A legoptimálisabb megoldás a csepegtetőcsöves öntözés. Középen megtáplálva 100-150 méter hosszú növénysorok jól és gazdaságosan öntözhetők így. A csepegtető megoldásnál érdemes hangsúlyozni a minimális párolgási veszteséget. Ebben az esetben nem jelent gondot a cső elrejtése illetve fenyőkéreggel való takarása.

Balkonedények, dézsás és cserepes növények

Ezek öntözése egyéb mikroöntözési eszközökkel valósítható meg. Alkalmasak a feladatra a shrubblerek, melyek a dézsás növények ideális öntözőfejei. Egy-két arasznyi távolságra szórják szét néhány sugárban a vizet; vízkibocsátásuk 0 és 40 l/h között állítható. A PE csőbe egyedileg beszúrt csepegtetőtestek vízkibocsátása (típustól függően) mindössze 2-8 liter óránként – elsősorban balkonláda-öntözésre használatosak.