Napelem, napkollektor: naponta hallható kifejezések, amikor az energiatakarékosság, a fosszilis energiaforrásoktól való függőség, vagy a megújulók szóba kerülnek. De vajon tisztában vagyunk-e a különbségekkel? Tudjuk-e hogyan és melyik rendszert válasszuk, ha arra kerül a sor?
Napelem
A napelem rendszerek igen kecsegtető megoldásnak tűnnek a mai megnövekedett áramfogyasztások kapcsán. egyre jobban terjednek a klímák, az elektromos tűzhelyek, melyek növelik az áramszámlánkat. Érdemes alaposan átgondolni a napelemes rendszerek telepítését és valódi szakemberre bízni, mert már egy kisebb tévedés is súlyos anyagi kiadással járhat.
A napelemes rendszerek három elemből épülnek fel:.
- a napelem,
- az inverter
- és a tartószerkezet.
A napelemek széles választékban találhatók meg: mind árban, mind mérteben is többfélék lehetnek. de műszakilag a közös nevezőjük, hogy 12, vagy 24 voltos egyenáramot termelnek. Ennek átalakításához szükséges az inverter. A napelemek átlagosan 1,7 négyzetméter felületű, közel 300W teljesítményű panelek.
Egyértelmű, hogy a kivitelezés minősége nagyban befolyásolja az élettartamot. Válasszunk jó referenciákkal rendelkező cégeket, hiszen nekik már van tapasztalatuk.
Szerelés szempontjából a napelemeket bármilyen tetőre fel lehet szerelni, de az optimális dőlésszög mégis 25-35° közötti. Ettől eltérő szögű tető a hatásfokot rontja, de az optimális dőlésszög szerelési praktikákkal gyakorlatilag lapostetőn is megoldható. Az sem mindegy, hogy milyen a napelemek tájolása. Ezt is figyelembe kell vennünk. hiszen egy rosszul tájolt napelem nem hozza a tervezett teljesítményt.
A napelem rendszer központi eleme a tartószerkezet. Ha ezen spórolunk, akkor rövid időn belül, a nem megfelelő felületkezelés miatt, a tartószerkezetbe belekap a rozsda. Ez meggyengíti az anyagot és így hamar cserére szorul. Hiába terveztük 20-30 évre a napelemeinket, a tartószerkezet addig nem fogja bírni.
Az inverteres, azaz hálózatra visszatápláló napelem rendszer kiváló választás, hiszen a többletáramot értékesíteni tudjuk. Csakhogy éppen emiatt engedélyeztetni is kell a rendszert a helyi áramszolgáltatónál. Ez mérőóra cserét is eredményez nekünk, ami nem csak plusz költség, hanem időbe is telik.
A Villamos Energia Törvény rendelkezése értelmében minden 50 kVA-os teljesítményt meghaladó rendszer építési engedély köteles. Jobb a békesség, ha nagy teljesítményű napelemes rendszert akarunk telepíteni, előbb engedélyeztessük!
Összességében javasolt felkeresni már a tervezés szakaszában a napelemre specializálódott céget, akinek referenciái is vannak. A rosszul kivitelezett napelem rendszer több veszélyt is rejt magában, a tartószerkezet instabilitásától egészen a tűzveszélyig.
Ez is érdekelhet
Napkollektor
Gyakran keverik össze a napkollektort és a napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem ugyanaz! Míg a napkollektor hőenergiát szolgáltat, a napelemet elektromos áram termelésére használják. A napkollektor nem más, mint hőtermelő eszköz. Gyakorlatilag a napenergiát hővé alakítja át. Ezt legtöbbször víz melegítésére használjuk. Vizet ugyebár több rendszerben is használhatunk: mind a használati melegvíz, mind pedig a fűtésünkbe is besegíthetünk vele. Ugyanis a napkollektorok télen is képesek megfelelő hőmérsékletű melegvíz előállítására, melyet használhatunk mosogatásra, fürdésre.
Különböző teljesítményű és garanciájú termékeket találhatunk a piacon, amelyek mind hatásfokban, mind felmelegíthető vízmennyiségben eltérnek egymástól. A napkollektoros rendszerek sokkal egyszerűbbek, mint a a napelemes rendszerek: itt a tető megfelelően benapozott oldalán elhelyezett kollektort kell felszereltetnünk és javasolt emellé egy puffertartáj is. Noha a kollektoroknak van egy bizonyos tárolási kapacitása, úgy, ahogy a fűtésnél is alkalmazunk puffertartályt, itt is célszerű alkalmazni. Így sokkal nagyobb mennyiségű vizet tudunk melegíteni.
Mint más termékeknél, a napkollektor vásárlásnál is rá kell kérdezni a teljesítményére és a garanciális idejére. A napkollektoros rendszerek megtérülési ideje egyre rövidül hiszen az energiaárak egyre jobban drágulnak. A rezsicsökkentés ellenére mindenütt várható emelés, hiszen a munkaerőpiaci helyzet ezt diktálja.
A napkollektorok fajtái
A síkkollektor hátoldalán hőszigetelést található, az előlapon pedig egy speciális üveglap véd a mechanikai károktól, mindkét oldalról megakadályozva a megtermelt hőenergia elvesztését.
A szigetelés és az úgynevezett abszorb lemez között a csőhálózat található. Napjainkra ezek a rendszerek letisztult és megbízhatóan működő napkollektoros rendszerekké fejlődtek.
A vákkumcsöves kollektorban a vákuum a hőszigetelés feladatát látja el. A működésének elve és ötlete a termoszüvegektől származik. Kívül egy teljesen átlátszó cső helyezkedik el, melyben egy fekete hőelnyelő cső található. A két csövet egymástól vakummal választják el. Gyakorlatilag így érik el a hő egyirányú áramlását, hiszen a napfény csak a belső csőnek adja át az energiáját, de visszafele nem vész kárba a hőenergia.
Figyelem! A vákkumcsöves kollektorok hatásfokai közt nagy a különbség.
A napkollektorok garanciális ideje a minőségüket is megmutatja. Érdemes ebből jobbat választani.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal